Kiderült, miért ilyen drágák az élelmiszerek
A közhiedelemmel ellentétben a magyar mezőgazdaság helyzete nem egyértelműen kedvező. Az Economx által megkért szakszervezeti vezető véleménye alapján az Eurostat legfrissebb adatain keresztül számos aggasztó tényező derül ki a hazai agrárium és élelmiszeripar kapcsán. Az információk összevetésével egyértelmű, hogy a magyar élelmiszerek ára túllépte a reális szintet, ami mögött számos ok húzódik meg.
A legfrissebb adatok szerint az Európai Unió teljes mezőgazdasági termelése 2023-ban 537 milliárd eurót tett ki, ami körülbelül 204,5 ezermilliárd forintnak felel meg. Az EU a mezőgazdasági termelési érték tekintetében öt olyan régiót is tartogat, amelynek éves termelése meghaladja a 9 milliárd eurót. Az Eurostat statisztikái szerint a spanyolországi Andalúzia vezeti a mezőgazdasági termelést, követi Franciaország Bretagne, illetve Olaszország Lombardia tartományai.
Ugyanakkor a magyar élelmiszeripar helyzete igencsak vegyes képet mutat. A magyar mezőgazdaság művelés alatt álló területek összesen 11500 millió eurónyi értéket képviselnek, ami körülbelül 4378,6 milliárd forintot jelent. Magyarország a 12. helyen áll az EU tagországok között, stabilan a középmezőnyben.
Regionális szinten a Dél-Alföld és az Észak-Alföld rendelkezik a legnagyobb mezőgazdasági termelési értékkel, egyenként 2800 millió eurót hozva, míg a főváros mindössze 22 millió eurót tudhat magáénak. A KSH friss adatai szerint a mezőgazdaság kibocsátása 2025-re 4,4 ezer milliárd forint fölött alakult, 6,2%-os növekedést jelentve az előző évhez viszonyítva.
Tudni kell, hogy az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai 5,4%-kal nőttek a tavalyi év óta, de a szakértő, Vörös Attila egy sötétebb képet festett a helyzetet illetően. A magyar élelmiszeripar 2024-es teljesítménye 6800 milliárd forintot ért el, ami 3,8%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. Érdemes azonban megjegyezni, hogy 2023 rendkívül nehéz év volt az ágazat számára, jelentős visszaeséseket szenvedtek el a gyártók, aminek egyik fő oka a versenyképesség hiánya.
Vörös Attila megjegyezte, hogy a magyar élelmiszerek teljesítménye az EU mezőgazdasági termelésének csupán 1%-át teszi ki, Holott a lakosságarányosan a magyar részesedés 2% körül mozog. Az elavult gyártási technikák és a hatékonyság alacsony szintje nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a magyar termelők ne tudnak versenyezni a külföldi importtermékekkel.
A fő kereskedelmi összetevők áremelkedése mellett az energiaköltségek is jelentős mértékben befolyásolják az élelmiszeripari termékek árát. Ennek fényében fontos a mezőgazdasági termelés során használt alapanyagok, például búza és kukorica, ára. Az elkövetkező időszakra a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége azt hangsúlyozta, hogy a termelési költségek emelkedése miatt az élelmiszeripari árak további növekedésére lehet számítani.
Mindezek mellett a hazai ágazat jövedelmezősége is aggasztó, hiszen 278 milliárd forint, azaz körülbelül 4%-os nyereség érhető el a szektorban, amely nem éri el az uniós átlagot. Vörös Attila kiemelte, hogy ez a jövedelmezőség nagymértékben akadályozza meg a fejlesztési lehetőségeket, a modernizálást, és ezáltal a versenyképesség növelését is.
A magyar élelmiszeripar jövője tehát komoly kihívások elé néz. Az alapanyagok árának és a termelési költségek folyamatos emelkedése komoly veszélyt jelenthet, amely a vásárlókra is kihatással van, hiszen a termelők kénytelenek az árakat emelni, hogy fedezni tudják saját költségeiket.
