Az Alkotmánybíróság határozata az LMBTQ-zászló égetésére való felhívás ügyében
2025. november 21-én az Alkotmánybíróság közzétette döntését, amelyben elutasította a közösség elleni uszítás vádjával indított alkotmányjogi panaszt. A panaszt Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökének ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás terjesztette elő, miután a bíróságok a véleménynyilvánítási szabadság megsértését állapították meg.
A jogi eljárás szálait egy 2019. október 23-án tervezett megemlékezés hívták életre, amelynek része lett volna egy LMBTQ-zászló égetése is. Az eseményre a közösségi médiában közzétett plakáttal invitálták az érdeklődőket, azonban a rendezvény végül elmaradt. A Háttér Társaság feljelentésére indult eljárás során a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság kiderítette, hogy a rendezvény célja gyűlöletkeltés volt, ami közérdeklődésre számot tartó bűncselekménynek minősült.
A Székesfehérvári Járásbíróság a közösség tagja elleni erőszak helyett a közösség elleni uszítást állapította meg, és Barcsa-Turnert egy évre próbára bocsátotta. Az ítélet indoklása szerint a felhívás alkalmas volt a lakosság egyes csoportjaivel, főleg az LMBTQ-közösség tagjaival szembeni szenvedélyek felszítására, amelynek következményeként valószínűsíthető erőszakos cselekmények léphettek volna fel.
A másodfokú Székesfehérvári Törvényszék később felmentette Barcsa-Turnert mindkét vád alól, azonban a Győri Ítélőtábla harmadfokon visszaállította az elsőfokú ítélet egyes elemeit, kimondva, hogy közösség elleni uszítást valóban elkövettek, így a vádlottat ismét egy év próbára bocsátották. A bíróság megállapítása szerint a plakát szövege nem csupán véleménynyilvánítás, hanem erőszakos cselekményekre való felhívás, amely fenyegetően hatott a közösség tagjaira.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a jogerős ítéletet vitatta, hangsúlyozva, hogy az interneten közzétett felhívás szólásszabadság keretein belül védett, még ha provokatív is. Szerint a felhívás nem uszítás, mivel nem volt olyan jellegű, ami mások méltóságát sértené vagy gyűlöletet keltene a lakosság egyes csoportjai ellen.
Az Alkotmánybíróság egyhangú döntést hozott az ügyben, megállapítva, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait az emberi méltóság védelme határozza meg. A bíróság szerint az eljáró bírók helyesen járt el a gyűlöletre uszítás ügyében, mivel az sérti a társadalmi együttélés alapelveit. A határozat hangsúlyozta, hogy a gyűlöletkeltő megnyilvánulások nem férnek bele a szólásszabadság keretei közé.
Ez az ügy ismételten rávilágított arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága egy komplex jogi kérdés, melyben a társadalmi normák és az emberi jogok határvonalai folyamatosan mérlegelést igényelnek, különösen érzékeny témák esetében, mint az LMBTQ közösség jogai és méltósága.
