REJTETT TANÚT HALLGATTAK MEG A BRÜSSZELI MAGYAR KÉMBOTRÁNYBAN
Az Európai Parlament demokráciaügyi bizottsága zárt ülésen tárgyalta a brüsszeli magyar kémügyet, ahol online meghallgattak egy anonim uniós alkalmazottat, aki saját tapasztalataival erősítette meg a sajtóhíreket. László András, a fideszes EP-képviselő szerint a tanú vallomása „semmitmondó” volt, és az ülést akár nyilvánosan is megtarthatták volna, mivel nem hangzott el új információ.
A szerdai ülés részben zárt ajtók mögött zajlott, és azt nem közvetítették. A beszámolók szerint az ülésen online kapcsolaton keresztül hallgattak meg egy személyt, akinek a kiléte ismeretlen maradt, hiszen sem nevét, sem arcát nem hozták nyilvánosságra. Az illető egy uniós intézmény alkalmazottjaként korábban megkeresték a feltételezett kémek, és mostani beszámolója a korábbi sajtóértesüléseket megerősítette.
László András, aki a zárt ülés részleteiről nem kívánt információt adni, a közösségi médiában elismerte, hogy valóban meghallgattak egy „arc nélküli tanút”. A képviselő kifejtette, hogy a 25 perces beszámoló lényegében értelmetlen volt, és hozzátette, hogy az ülésnek nem kellett volna zártnak lennie, összhangban a bizottság elnöke által korábban tett ígéretekkel, miszerint újságírók is részt vehetnek az eseményen.
A brüsszeli magyar kémügy ügye már korábban is napirendre került, és az EP-bizottság elnöke jelezte, hogy a témát külön fogják vitatni. Az ügy előzményei közé tartozik, hogy harmincöt EP-képviselő levélben kérte Ursula von der Leyent, hogy azonnal mentse fel Várhelyi Olivér magyar biztost az Európai Bizottságból. A szociáldemokraták, zöldek és baloldali frakciók képviselői a brüsszeli magyar állandó képviseleten 2012–2018 között működő kémhálózatot a magyar nagyköveti időszakra tették.
Ez a kémhálózat nem rejtette el tevékenységét, és hamar lelepleződött. A kérdés, hogy Várhelyi Olivér tudta-e a hálózat működéséről, továbbra is nyitott. Ursula von der Leyen egyelőre elzárkózik a felmentéstől. A múltban már parttalan viták zajlottak az ügyben, ahol a centrista pártok kivizsgálást követeltek, míg a szélsőjobboldali képviselőcsoportok politikai beavatkozásként értékelték a témát, összefüggésbe hozva a közelgő áprilisi magyar választásokkal.
A brüsszeli magyar kémügy magyarázata részben az, hogy a Direkt36 munkatársai több olyan forrással is beszéltek, akiket a magyar hírszerzés próbált meg beszervezni, arra ösztönözve őket, hogy belső információkat szolgáltassanak a brüsszeli székhelyű nemzetközi szervezetekből. Ezek a kémhálózatok végül lelepleződtek, mivel túl nyíltan hajtották végre az akcióikat.
Az ügy háttérinformációi még most is zűrzavarosak, de a brüsszeli események és a közéleti reakciók érzékeltetik a magyar kémkedés súlyos következményeit az Európai Unió és Magyarország viszonyában.
(Borítókép: Az EU 27 tagállamának zászlói lobognak az Európai Parlament előtt 2025. április 5-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)
Forrás: index.hu/kulfold/2025/11/06/magyar-kemugy-meghallgatas-tanu-europai-parlament/
