Orosz oligarchák, Trump és Epstein is felbukkan a Deutsche Bank botrányos irataiban
Ismeretlenek több mint 15 millió belső iratot juttattak el újságírókhoz, amelyek kétes üzleti gyakorlatokra utalnak Németország legnagyobb bankjánál. A dokumentumok szerint a bank még közvetlenül az ukrajnai háború előtt is orosz oligarchákat próbált ügyfélként megnyerni, és ehhez a 200 leggazdagabb orosz listáját is összeállította. Az iratok Jeffrey Epsteinnel és Donald Trumppal kötött ügyletekről is tartalmaznak részleteket. Christian Sewing vezérigazgató elismerte a hibákat, a részvények árfolyama pedig jelentősen esett.
A vádak szerint a bank jogilag aggályos tevékenységet folytató ügyfelekkel üzletelt, hiányosan alkalmazta a pénzmosás elleni intézkedéseket, és belső ellenőrzései éveken át nem működtek megfelelően. Az anyagot ismeretlenek juttatták el egy indiai és egy dél-afrikai újságíróhoz; több mint kilencmillió e-mail mellett jelentések, prezentációk és naptárbejegyzések is voltak benne. Az elemzésben részt vett többek között a Der Spiegel, a ZDF, a The New York Times és a Financial Times is.
Sewing a Handelsblattnak nyilatkozva elismerte a hibákat. Utólag mindig el lehet mondani, hogy egy adott ponton talán másképp lehetett volna felállítani a prioritásokat. Nem vagyok tévedhetetlen – mondta. Hozzátette, hogy az ügyfelek átvilágításánál a hatékonyság volt fontos számára, de ez szerinte nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül akarta volna hagyni a kockázatokat. A felügyelőbizottság elnöke, Alexander Wynaendts kiállt Sewing mellett, és kijelentette, hogy a jelenlegi médiabeszámolókban nem látnak új információt.
A dokumentumokban visszatérő minta rajzolódik ki: a belső figyelmeztetéseket és aggályokat rendre félresöpörték, hogy folytatni lehessen a problémás ügyleteket, vagy új ügyfélkapcsolatokat lehessen kialakítani. A bank még 2020 végén azt tervezte, hogy a tehetős orosz ügyfelekből származó bevételét 2023-ig 28 millióról 50 millió euróra növeli egy új Oroszország-stratégia alapján.
A tervről akkor sem mondtak le, amikor a New York-i pénzügyi felügyelet jogászai 2020 szeptemberében azt javasolták, hogy a bank komolyan fontolja meg a kivonulást Oroszországból. A bank saját pénzügyi bűnözési szakértői is jelentős kockázatokra figyelmeztettek. Az Ukrajna elleni 2022. februári orosz támadás után Sewing először azt mondta, hogy a teljes kivonulás ellentétes lenne a bank értékeivel, másnap azonban a bank mégis bejelentette a távozást. A folyamat a mai napig nem zárult le teljesen.
A bank 2017-ben állítólag tévedésből titkossági jelölés nélkül küldte el Trump adóügyi iratait. Trump Manilában erre úgy reagált: „Ezt nem tehették volna meg. Ilyesmit tenni törvénytelen.” A dokumentumok azt is megmutatják, hogyan dolgozott ki a bank vitatott adózási konstrukciókat tehetős ügyfelei számára, és hogy fegyverügyletekben vett részt problémás államokkal.
A bank nem vitatja a dokumentumok hitelességét, arra hivatkozik, hogy a szóban forgó események részben két évtizedre nyúlnak vissza. Kiemeli, hogy a 2018 óta hivatalban lévő Sewing irányítása alatt alapvetően átalakult, és 2019 és 2025 között hétmilliárd eurót fordított a belső ellenőrzések javítására. A kiszivárgás híre a tőzsdén is éreztette hatását: a bank részvényei 6,2 százalékkal, átmenetileg 30,88 euróra estek. Lars Klingbeil szövetségi pénzügyminiszter közölte, hogy a felügyeleti hatóságok alaposan megvizsgálják az ügyet.
