Félmillió néző tűnt el, miután félreállították az egyik legismertebb olasz riportert
November 8-án, vasárnap este fél kilenckor ismerős stúdióból, de új arcokkal jelentkezett az olasz közszolgálati televízió egyik legnépszerűbb oknyomozó műsora, a Report. A nézőket ezúttal nem Sigfrido Ranucci, hanem Claudia Di Pasquale és Daniele Piervincenzi fogadta. A közel háromórás évadnyitó azt mutatta, hogy a műsor szakmai ereje változatlan, még ha korábbi vezetőjének hiánya érezhető is.
A La Repubblica által ismertetett adatok szerint az évadnyitót 1 millió 182 ezren nézték, ami 6,6 százalékos közönségarányt jelentett. Egy évvel korábban Ranuccival még 1 millió 669 ezren követték az első adást, 9,3 százalékos részesedéssel. Vagyis közel félmillió néző tűnt el egyetlen év alatt.
A műsorvezetőváltás korántsem békés körülmények között zajlott. A Rai augusztusban leváltotta Ranuccit, ami szerkesztőségi tiltakozást és országos vitát váltott ki. A konfliktusban a műsor függetlensége mellett Ranucci vezetői módszerei, munkatársaival kialakult viszonya és Valter Lavitola üzletemberhez fűződő kapcsolata is központi kérdéssé vált. A Report újságírói kollektív távozást is kilátásba helyeztek, végül szeptemberben kompromisszum született. A szerkesztőség által is elfogadott Claudia Di Pasquale Daniele Piervincenzivel közösen vette át a műsor vezetését. Ranucci a RaiNews24 igazgatóhelyetteseként folytatta munkáját.
Megtalálták a közös hangot
A november 8-i adás egyik legszembetűnőbb újítása a két műsorvezetőre épülő felállás volt, amely az első benyomások alapján kifejezetten jól működött. Di Pasquale és Piervincenzi között természetes összhang alakult ki, a riportokat felváltva vezették fel, és gördülékenyen kapcsolták össze a különböző témákat. Az adás 165 percig tartott, a szerkesztőség pedig továbbra is dokumentumokkal, helyszíni felvételekkel, hosszú interjúkkal és egymásnak ellentmondó állítások ütköztetésével dolgozott.
Az évadnyitó három riportja közül az 54 perces Piste e depistaggi a Ranucci elleni, 2025 októberében elkövetett robbantásos merénylet egyik nyomozati szálából kiindulva jutott el a Vittoria hajógyár üzleti konfliktusaihoz, politikai és titkosszolgálati kapcsolatokhoz. A történetben Valter Lavitola neve is meghatározó szerepet kapott, akit a hatóságok a támadás feltételezett megrendelőjeként vizsgálnak. A 48 perces Gli sciacalli az úgynevezett „nyomorinfluenszerek” világát vizsgálta, a 24 perces Tartufi senza frontiere pedig az olasz szarvasgombapiac visszásságait tárta fel. Az évadnyitó negyedik nagy témája a tengeri műanyagszennyezés és az olasz Salvamare-törvény végrehajtásának elakadása volt.
Megosztották az olasz sajtót
A Domani újságírója, Lisa Di Giuseppe november 8-án megjelent írásában azt hangsúlyozta, hogy a szerkesztőség képes volt bizonyítani önállóságát. Szerinte a Lavitola-féle félrevezetési kísérlet felismerése azt mutatta, hogy Ranucci személyes kapcsolatai nem befolyásolták a riporterek munkáját. Másnap azonban már kritikusabban értékelte a látottakat: elemzésében arról írt, hogy a műsor visszafogottabbá vált, kevesebb volt a közvetlen politikai konfliktus, és elmaradtak a politikusok utcai számonkérésére épülő jelenetek.
Egészen másként látta a helyzetet Maurizio Crippa, az Il Foglio újságírója. November 10-i véleménycikkében éppen azt kifogásolta, hogy a műsorvezetőváltás ellenére a Report szemlélete nem változott, és a műsort továbbra is leegyszerűsítő, politikailag elfogult történetek mesélésével vádolta. A La Repubblica újságírója, Antonio Dipollina elsősorban a jelentős nézettségvesztésre figyelmeztetett, és sikertelen rajtként jellemezte az új korszak kezdetét. Claudia Di Pasquale a lap által idézett rádióinterjúban hangsúlyozta, hogy 2017-ben, amikor Ranucci átvette a műsor vezetését Milena Gabanellitől, szintén visszaesett a nézettség, és elismerte, hogy az új felállás megszokásához időre lehet szükség.
Magyar szemmel nézve már a műsoridő is figyelemre méltó: az olasz közszolgálati televízió vasárnap este, főműsoridőben közel három órát biztosított oknyomozó újságírásnak, amelyben két riport önmagában is majdnem egyórás volt. A Censis és az Auditel 2025-ös kutatása szerint az olaszok 56,2 százaléka gyakran ül le családtagjaival közösen televíziós műsorokat vagy más videótartalmakat nézni, ami jól mutatja, hogy a közös képernyőhasználat továbbra is fontos társadalmi szokás.
