Zárt ajtók mögött egyeztet Párizs és Berlin a német rakétákról
Franciaország azt szorgalmazza, hogy Németország pontosan határozza meg, milyen körülmények között vetné be nagy hatótávolságú rakétáit egy Oroszországgal vívott háborúban. Párizs attól tart, hogy egy hagyományos fegyverrel végrehajtott csapást Moszkva félreérthet, és nukleáris támadással válaszolhat rá. Berlin támogatja a közös alkalmazási elvek kidolgozását.
A francia–német tárgyalások célja, hogy összehangolják az ellenséges hátország katonai célpontjai ellen végrehajtható, nagy hatótávolságú precíziós csapások alkalmazását Franciaország nukleáris stratégiájával. Egy francia tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy hagyományos fegyverrel is el lehet találni olyan orosz célpontot, amelynek megtámadására Moszkva atomfegyverrel reagálhat: ha az oroszok nem értelmezik jól a jelzést, úgy is eljuthatunk a nukleáris küszöbig, hogy észre sem vesszük.
Németország több ezer kilométeres hatótávolságú rakétákat szerez be
Németország 500 kilométerestől több mint 2000 kilométeres hatótávolságig terjedő, szárazföldről indítható rakétákat szerez be és fejleszt, amelyekkel mélyen Oroszország területén fekvő célpontokat is elérhetne. A német vezetés hivatalosan az orosz fenyegetésre és az amerikai biztonsági kötelezettségvállalás körüli bizonytalanságra adott európai válaszként értelmezi az ország fegyverkezését.
Párizs aggodalmát növeli, hogy miközben európai partnerei védelmében is nagyobb szerepet vállalna nukleáris arzenáljával, Moszkva akár Franciaországot is felelőssé teheti a szövetségesek csapásaiért. Ha meghívsz valakit a házadba, te felelsz azért, ha felgyújtja – érzékeltette a dilemmát az egyeztetéseket ismerő egyik tisztviselő.
Emmanuel Macron francia elnök márciusban jelentette be, hogy Franciaország növeli atomtölteteinek számát, és fokozatosan más európai országokra is kiszélesíti nukleáris védőhálóját. Az atomfegyverek bevetéséről azonban továbbra is kizárólag a francia elnök dönthet. Egy francia forrás szerint az atomfegyverrel rendelkező államok idővel sajátos nukleáris nyelvtant és szókincset alakítottak ki, Németországnak azonban nincs ilyen tapasztalata, ezért világos, lehetőleg nyilvános szabályokra van szükség, hogy Oroszország ne értse félre a lépéseit.
Berlin is világos sorvezetőt szeretne
Egy magas rangú német tisztviselő hangsúlyozta: nincs vita arról, hogy közösen kell meghatározni a fegyverek alkalmazását és az eszkaláció kezelését. Nem arról van szó, hogy a franciák kérnek valamit, és a németek ellenállnak – mondta. Elmondása szerint a tárgyalásokat eddig a francia nukleáris stratégia jövőjéről folyó belső vita lassította, most azonban felgyorsultak. Elképzelhető egy német–francia–brit közös nyilatkozat is, bár ettől még messze vannak.
London szintén egyeztet Berlinnel: a két ország több mint 2000 kilométeres hatótávolságú fegyvereket fejlesztene közösen, és Franciaország bevonásának lehetőségét is vizsgálják. Egy brit tisztviselő szerint a cél az ellenfél hadviselési képességének gyengítése, például parancsnoki központok, utánpótlási csomópontok, lőszerraktárak és fegyvergyárak támadásával. A kormányzati épületek vagy nukleáris létesítmények viszont lekerülnének a legitim célpontok listájáról.
Egyetlen ország ballépését az egész NATO fizetheti meg
Ingo Gerhartz német tábornok, a Közép-Európa és a keleti szárny védelméért felelős NATO-parancsnokság vezetője diplomatikus, de fontos figyelmeztetéssel élt: hangsúlyozta, hogy az ilyen támadásokról mindig egyeztetni kell a szövetségesekkel, mert Moszkva egyetlen tagállam önálló lépését is az egész NATO-nak tulajdoníthatja.
Franz-Stefan Gady bécsi katonai elemző szerint Berlinnek tisztáznia kell a célpontok sorrendjét, az engedélyezés menetét és az eszkaláció kezelését. Úgy látja, a német politikai vezetés nem feltétlenül érti teljesen, milyen szerepet szán a Bundeswehr az Oroszország mélységében végrehajtandó csapásoknak. Erről részletesebb politikai-katonai egyeztetésre van szükség, még ha ennek nem is minden elemét tárják a nyilvánosság elé.
