Hónapokig tartó válság után állt fel az új román kormány
Sokan fellélegeztek Romániában, miután október 20-án a parlament elfogadta a Luca Niculescu vezette kabinetet, így közel fél év után ismét teljes hatáskörrel működő kormánya van az országnak. A hosszan tartó politikai válság gazdasági recessziót és a szélsőjobb megerősödését hozta magával.
A 2025 májusában tartott államfőválasztást követően a nyugatbarátnak nevezett pártok azzal a céllal léptek nagykoalícióra, hogy gátat szabjanak a szélsőségesen nacionalista tábor előretörésének. A szélsőjobb főszereplője Călin Georgescu, akit 2024-ben az alkotmánybíróság érvénytelenített választás után előzetes letartóztatásba helyeztek, ennek ellenére a legnépszerűbb román politikusnak számít. A másik emblematikus figura az AUR elnöke, George Simion, aki a tavalyi elnökválasztáson maradt alul Nicușor Dannal szemben.
Az év elejére a mainstream pártok között kibékíthetetlen ellentétek alakultak ki, a szociáldemokraták a szélsőjobbal karöltve májusban megbuktatták a liberális Ilie Bolojan vezette kormányt, amely ezután több mint hat hónapig ügyvivőként működött. A holtpont során három miniszterelnök-jelölt vallott kudarcot, és két kormányalakítási kísérlet bukott el a parlamentben. Dan elnök nem írt ki előre hozott választásokat, hanem negyedik nekifutásra a független Luca Niculescu külügyi államtitkárt jelölte miniszterelnöknek, akinek a szociáldemokraták bevonásával és a többi mainstream alakulat külső támogatásával sikerült kormányt alakítania.
Az 55 éves, újságíróként indult, majd diplomáciai pályára lépett – hazája párizsi nagyköveteként is szolgált – Niculescu előtt nehéz feladat áll. Szocdem és független szakértők alkotta hibrid kabinetjében a baloldali alakulat befolyása a döntő, és komoly kockázatot jelent, hogy a PSD nem a Bolojan-féle kiadáscsökkentő politikát kívánja folytatni, hanem visszatérne a túlköltekezés gyakorlatához, amely miatt 2024-ben az EU-ban rekordnak számító 9,4 százalékra ugrott a költségvetés hiánya. A többi nyugatbarát párt – köztük az ellenzékbe került RMDSZ – hat hónapos türelmi időt adott a kabinetnek, amely alig harminc százalékos parlamenti támogatottsággal és egy politikailag súlytalan miniszterelnökkel nagy eséllyel nem húzza ki a 2028-as parlamenti választásokig. Bukását kiválthatja a jövő évi költségvetés vitája vagy a szociáldemokraták által erőltetett közigazgatási átszervezés, amelynek jelenlegi változata összevonná az 1500 főnél kisebb lakosú településeket. Az RMDSZ szerint félő, hogy a terv megváltoztatja a kisebbségi közösségek etnikai arányát, ezért elengedhetetlen a magyar közösség szempontjainak figyelembevétele.
A budapesti kormányváltás miatti átmenet és a bukaresti kormányválság miatt a kétoldalú kapcsolatok a minimális szintre süllyedtek, holott szomszédos országokként számos közös ügy kínálkozik megvitatásra. A tervezett közigazgatási reform több veszélyt rejt az erdélyi magyar közösségekre, ráadásul az ellenzéki AUR – amely 35 százalékos támogatottsággal a legnépszerűbb párt – nyíltan szorgalmazza a magyarok lakta térségek román többségű megyékhez csatolását és román lakosság betelepítését Székelyföldre.
Ilyen körülmények között fokozottan szükség lesz az anyaország fellépésére, ellenzékben ugyanis az RMDSZ-nek, a romániai magyarok egyetlen parlamenti képviselettel rendelkező szervezetének lényegesen beszűkült a politikai mozgástere. Az államközi kapcsolatok újjáélesztése mindenképpen aktuális, még úgy is, hogy a túlzott elvárásokat nem lehet támasztani az átmeneti szerepet kapott román kormánnyal szemben, amely mindössze viszonylagos stabilitást hozott, és a válság bármikor kiújulhat. Mivel a korábban koalíciót alkotó mainstream pártok személyes és politikai ellentétek miatt kizárják a közös kormányzás lehetőségét, ellenzékben is egyre nagyobb szerep jut a magyarellenes szélsőjobbnak.
