Kiélezett félidős választások az Egyesült Államokban
November 3-án tartják az amerikai félidős választásokat, amelyeken a 435 tagú képviselőház teljes összetételéről és a 100 tagú szenátus 35 helyéről döntenek a szavazók. Az idei lehet minden idők legdrágább választási ciklusa: a politikai reklámokra a 2024-es elnökválasztás során 11,2 milliárd dollárt költöttek, idén az AdImpact becslése szerint ez az összeg elérheti a 11,6 milliárdot.
A tét nagy, hiszen a voksolás dönti el, hogy Donald Trump folytathatja-e eddigi politikáját, amelynek során gyakran a kongresszust megkerülve hozott döntéseket a törvényhozás hatáskörébe tartozó ügyekben, vagy a demokraták legalább az egyik ház megszerzésével visszaállíthatják a kongresszus ellenőrző funkcióját.
Kék hullám a kutatásokban
Az előzetes kutatások a demokraták előretörését jelzik, a választási modelleiről ismert statisztikus, Nate Silver már kék cunamiról beszél, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kutatások pillanatnyi képet mutatnak. A képviselőházban a Ballotpedia szerint 46 csatatérkörzet van, a közvélemény-kutatások aggregált adatai szerint 44. A választókerület-manipuláció miatt összesen hat államban – Texas, Kalifornia, Dél-Karolina, Florida, Missouri és Tennessee – használnak új körzeteket.
A képviselőházban jelenleg szűk republikánus többség van, öt szék megfordításával már egyfős demokrata többség jönne létre. A 46 csatatérkörzetből 25-ben jelenleg demokraták, 21-ben republikánusok vannak mandátumhoz. A kampány utolsó hetében a pártok leginkább olyan körzetekben költöttek milliókat, amelyeket Trump 2024-ben kényelmesen megnyert: Michigan 10. körzetében 14 millió dollárt, Florida 22. és 25. körzetében, Észak-Karolina első, valamint Michigan 7. körzetében tízmillió felettit.
A húsz félidős választás tapasztalata
Történelmi tapasztalat is a demokratáknak kedvez: az elmúlt húsz félidős választás során mindössze két alkalommal tartotta meg az elnök pártja a képviselőházi többségét, Bill Clinton 1998-ban és George W. Bush 2002-ben. A legnagyobb vereséget Barack Obama szenvedte el 2010-ben, amikor pártja 64 mandátumot veszített.
Váratlan csatatérállamok a szenátusban
A szenátus sorsa a legnagyobb kérdés. A republikánusok az elmúlt két évben 53–45-ös többséggel rendelkeztek, a demokrata frakciónak két függetlenként megválasztott szenátor, Bernie Sanders és Angus King is tagja. A 35 mandátumból 22-t eddig republikánusok töltöttek be, de gyenge jelöltválasztások és a párt népszerűségének csökkenése miatt a klasszikus csatatérállamok mellett Alaszka, Iowa és Kansas is elérhetővé vált a demokraták számára. Ugyanígy meglepetés, hogy Texasban is esély van a demokraták győzelmére, ahol legutoljára 1988-ban választottak demokrata szenátort. A legcentristább republikánus szenátor, Susan Collins maine-i pozíciója is veszélybe került.
A hét csatatérállamból a demokratáknak négyet kellene átfordítaniuk a többséghez, ehhez a kisebbségek és a fiatalok fokozott részvétele szükséges. A kutatások szerint a hét államból mind a hétben vezetnek, hibahatáron belül. Nehezíti a helyzetüket, hogy a republikánusok több pénzből kampányolhattak, és több moderált demokrata jelöltet a párt baloldali szárnyával azonosítottak a médiában.
Hosszú éjszaka előtt
Mivel több államban szoros verseny várható, elképzelhető, hogy a választás estéjén még nem hirdetnek győztest. Az államonként eltérő szavazatszámlálási módszerek és a nagyobb részvételi arány miatt akár több napig is eltarthat az eredményhirdetés.
