Milliók mentek el kerti tipegőkre és tiszafákra Ruszin-Szendi egykori villájánál
Egy évnyi pereskedés és a Kúria döntése után nyilvánosságra kerültek a Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök dunakeszi szolgálati villájával kapcsolatos építési szerződések. A dokumentumokat a Honvédelmi Minisztérium cége, a HM EI Zrt. adta ki.
Az ingatlan azután került a hírekbe, hogy a jelenlegi honvédelmi miniszter neve először felbukkant a Tisza Párttal kapcsolatban, az Orbán-kormány pedig támadni kezdte. Budai Gyula volt fideszes képviselő feljelentése nyomán hivatali visszaélés gyanújával nyomozás is indult, amely a rendőrség tájékoztatása szerint folyamatban van.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly júniusban nyilvánosságra hozott jelentése kirívóan pazarló beszerzéseket állapított meg, de csak az ingóságokat vizsgálta a biliárdasztaltól a szaunáig, a jóval nagyobb tételt jelentő építkezést nem.
A 19 megkapott építési szerződésből kiderül, hogy az államot a HM EI Zrt. vezérigazgatója képviselte, néhány esetben a cég másik vezetője, a kapcsolattartó pedig mindig középvezető volt. Ruszin-Szendi a papírok szerint nem szólt bele az építkezésbe, legalábbis a szerződésekben ennek nincs nyoma.
A költségek ugyanakkor jóval meghaladták az eredeti becsléseket. Eddig úgy tudni, hogy 2022-ben egy félkész házat vettek meg, és azt fejezték be. Az egyik tervezési szerződés mellékletéből azonban kiderül, hogy a ház már majdnem kész volt, amikor a HM cége további 650 millió forintot költött rá.
Az ajánlatot adó építésziroda 75-80 százalékosra becsülte a készültségi szintet, szerinte az előző tulajdonosok mintegy 250 millió forintot költhettek az ingatlanra, a befejezést pedig szintén 250 millióra tette. Ehhez képest a megszerzett iratok alapján 640 millió forintba került a munka, a KEHI pedig hasonló összeget, 652,5 milliót állapított meg.
Egy neve elhallgatását kérő ismert építész szerint a nettó alapterület legfeljebb 330 négyzetméter lehet, és ha az épület már 75-80 százalékban elkészült, még extrém luxussal sem lehet ekkora alapterületre 2 millió forintot rákölteni négyzetméterenként. Az építész szúrópróbaszerűen nézte át a szerződéseket, és hússzoros túlárazást is talált.
A tervezésre összesen mintegy 50 millió forint ment el. Az építészeti és gépészeti tervek 20 millióba, a belsőépítészeti tervek 18,8 millióba, az elektromos tervezés 7,1 millióba, a kertészeti pedig 4 millióba kerültek.
A vállalkozóknak a befejezésért csaknem félmilliárd forintot fizettek munkadíj gyanánt: külső homlokzat 72,2 millió forint, belső munkák 62,8 millió forint, kerítés és térburkolat 10 millió forint, épületgépészet 89 millió forint, lapostető és teraszmunkák 105 millió forint, ebből 46 millió az anyagköltség, elektromos szerelés 85,8 millió forint, a télikert acélszerkezete 14,2 millió forint, parkettázás és korlátok 19,9 millió forint, anyagdíjjal együtt.
A legkirívóbb példának az építész az üvegszövet háló felhelyezését nevezte, amely az egyik szerződésben a sok tétel közül csak egy. Szerinte ezen az egy soron 18 millió forint a túlárazás: a piaci munkadíj négyzetméterenként nagyjából 1600 forint plusz áfa, az elfogadott ajánlatban viszont 38 790 plusz áfa szerepel.
A szakértő szerint a munkás így egy 1 négyzetméteres üvegszövethálót kis ragasztóval beken, és felteszi a homlokzatra 50 ezer forintos munkabérért négyzetméterenként, ami legfeljebb 10 perces művelet, vagyis 300 ezer forintos órabért jelent. Hozzátette, hogy ez még 2022-es ár volt.
A kert is feltűnő tételeket rejt: a 320 négyzetméteres területre mintegy 80 millió forintot költöttek, csak a kerti tipegők négyzetméterára 356 ezer forint volt. A szakértő szerint ennél olcsóbb lett volna az is, ha Grönlandról repülőgépen szállítják a köveket.
A növényekre szerződésmódosítással 29-ről 39,6 millió forintra emelték a keretet, ebben szerepelt egy 3,1 millió forintos bonsai formájú tiszafa és tíz, darabonként 1,2 millió forintos tiszafa is.
A HM EI Zrt. nem válaszolt a lap kérdéseire, így nem tudni, mivel magyarázzák a költségeket, és kellett-e tulajdonosi hozzájárulás a beruházáshoz. A szerződések többségét Trembeczki László vezérigazgató írta alá, aki a kormányváltás után is a cég élén maradt.
Felvethető az akkori honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf felelőssége is, hiszen ő gyakorolta a cég tulajdonosi jogait, és a projekt elérte az alapszabályban rögzített nettó 500 millió forintos értékhatárt, amely fölött a döntés a tulajdonos hatáskörébe tartozott.
Ruszin-Szendi Romulusz alig négy hónapig, 2023 januárjától májusig lakott a villában, azóta az ingatlan üresen áll, fenntartása havonta átlagosan 370 ezer forintba kerül a HM EI Zrt.-nek. Utódja, Böröndi Gábor nem költözött be: neki a minisztérium Szentendrén bérelt házat.
