Elképesztő értékű, 500 milliárdot érő kincsek érkeztek Budapestre
Fehér cérnakesztyűs munkások csomagolták ki a Szépművészeti Múzeumban Paul Gauguin egyik legértékesebb főművét, a Koppenhágából érkezett Fiatal lány arcképét. 2026. október 30-án nyílik meg Budapesten a régió eddigi legjelentősebb Gauguin-kiállítása: a több mint 150 alkotást felvonultató tárlat teljes biztosítási értéke eléri az 500 milliárd forintot.
A falon Gauguin világszerte talán legismertebb festménye, a Tahiti nők látható, mellette a Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő két Gauguin-kép egyike, a Fekete sertések. Előttük pedig, egyelőre még fehér védőburkolatban, a csütörtökön Koppenhágából megérkezett gyöngyszem, a francia mester egyik főműve, a Fiatal lány arcképe – Vaïte (Jeanne) Goupil című alkotás.
Párját ritkító anyag
Baán László, a múzeum főigazgatója és a Bonjour Monsieur Gauguin című, négy hónapon át nyitva tartó kiállítás kurátora, Geskó Judit, a Szépművészeti Múzeum tudományos tanácsadója mutatta be a tárlatot. A két munkás kicsomagolta a festményt, majd amikor felakasztották a falra, teljes pompájában elénk tárult az 1896-ban, Tahitin festett portré, a művész életművének különleges darabja. A kép modellje Jeanne Goupil, egy a szigeten letelepedett francia család lánya, akit tahiti nevén Vaïteként ismertek. A portrét a lány édesapja, Auguste Goupil rendelte meg.
Nemcsak Magyarországon, hanem régiónkban, Kelet-Közép-Európában sem volt még ekkora, ennyire jelentős Gauguin-kiállítás – hangsúlyozta a múzeumot 22 éve irányító Baán László. A francia posztimpresszionista mester első nagyszabású magyarországi kiállításán összesen 150 remekművel, köztük 80 Gauguin-alkotással találkozhat a nagyközönség. A több mint 40 kölcsönadó intézmény részvételével, három és féléves előkészítő munka árán létrejött tárlat nemcsak itthon ígérkezik szenzációnak, hanem az európai múzeumi világban is kiemelkedő bemutatónak számít.
Pazar sorozat csúcspontja
A kiállításon látható műveket összesen 500 milliárd forintra biztosították, van olyan alkotás, amelynek a biztosítási értéke egyedül 50 milliárd forint. Baán László felidézte az elmúlt huszonhárom esztendő francia sorozatát a Szépművészetiben, amely 2003-ban a Claude Monet-kiállítással kezdődött, majd 2006. december elsején, a múzeum centenáriumán a Van Gogh-tárlattal ért az első csúcspontjára. Ezt követte a két Cézanne-, majd a Renoir-kiállítás, és a korona a múzeum százhuszadik születésnapján a Gauguin-tárlattal kerül fel a szériára.
A múzeum két Gauguin-festménnyel rendelkezik, az egyik a Fekete sertések, a másik pedig egy korai darab, a Téli táj, a mester impresszionista korszakából. Emellett metszetek, rajzok és fafaragások is találhatók a gyűjteményben. Gauguin összművészetet hozott létre. A Fiatal lány arcképe a mester második tahiti tartózkodása idején készült, 1895 után. A művész 1903-ban hunyt el, a polinéziai szigetvilág egy másik szigetén.
Gauguinről tudni kell, hogy bár élete egy bizonyos szakaszában tőzsdei szakemberként kimondottan gazdag volt, és kortársai festményeit is gyűjtötte, az 1882-es börzekrach csődbe juttatta, és a későbbiekben még nyomorgott is. Ezekben az években festményei eladásából tengette az életét, egy gyönyörű Cézanne-csendéletet is elkótyavetyélt, ami egy időben Nemes Marcell, a századelő kiemelkedő magyar gyűjtője tulajdonában volt, és most is megcsodálható a Bonjour Monsieur Gauguin kiállítás anyagában.
Gauguin és Rippl-Rónai barátsága
A kiállítás fantasztikus együttállásokat mutat olyan festők műveivel is, akik hatottak Gauguinre, és akikre Gauguin hatott. Baán László példaként Rippl-Rónai Józsefet említette, aki egy profilportrét is festett 1890 környékén Gauguinről, sőt dedikálta is barátjának, ezekkel a szavakkal: à Paul Gauguin, amical Souvenir Ronai. Ez a festmény is látható a kiállításon.
Geskó Judit kurátor a kiállítás koncepciójáról elmondta: részben a saját gyűjteményre támaszkodtak, részben a huszadik század második felében megszületett nagy filozófiai irányzatokra, amelyek az arcképábrázolás, az önarckép- és a portréfestészet új szemléletét jelentették. Gondolt elsősorban Jean-Luc Nancyra. Ez egy sétálókiállítás: az első teremben a szimbolizmussal ismerkedhet a közönség, majd megismerheti Gauguin mesterét, Camille Pissarrót, aztán Cézanne-nal való viszonyát két kabinetben, Van Gogh-hoz fűződő viszonyáról három terem is szól, a Pont-Aven-i, bretagne-i iskola kiemelkedő alkotói is felbukkannak, majd a dán Villumsen, végül az utolsó kabinetben a Tahitin festett képei láthatók. Például az 1913-ban a Szépművészeti Múzeum által megvásárolt legendás kép, a Fekete sertések.
