Összeomlott az amerikai menekültprogram: a jövőben szinte csak fehér dél-afrikaiakat fogadnak be
Az Egyesült Államok az október 1-én megkezdődött 2027-es pénzügyi évben legfeljebb 17 500 menekült befogadását tervezi, miközben néhány éve még ennek többszöröse érkezett az országba. A Trump-kormányzat a rendelkezésre álló helyeket elsősorban a dél-afrikai afrikánereknek tartja fenn.
Százezerről tízezerre – teljesen megváltozott, kik érkeznek
Az amerikai menekültügyi rendszer alapjait az 1980-as menekültjogi törvény fektette le. Ennek alapján az elnök a Kongresszussal folytatott konzultációt követően minden pénzügyi évre meghatározza, legfeljebb hány menekültet fogadhat be az ország. A keret nem teljesítendő kvóta, hanem felső határ. A Biden-adminisztráció 2022 és 2025 között évente 125 ezer főben állapította meg a plafont, 2024-ben 100 034 menekült érkezett, ami az elmúlt harminc év legmagasabb száma volt.
Trump második elnökségének kezdetével meredeken lecsökkent a befogadottak száma. A 2025-ös pénzügyi évben 38 102 menekült érkezett, 2026 első tíz hónapjában pedig mindössze 10 258. Utóbbiak közül 10 255 érkezett Dél-Afrikából, hárman pedig Afganisztánból. Egy évvel korábban még 6758 afgán, 5672 kongói, 4559 venezuelai és 4553 szíriai menekültet fogadtak be. A Kongói Demokratikus Köztársaság 2016 és 2024 között minden évben a program legnagyobb származási országa volt, 2026 első tíz hónapjában azonban egyetlen kongói sem érkezhetett ezen a csatornán keresztül.
Miért éppen a dél-afrikai afrikánerek?
Az, hogy 2026-ban szinte kizárólag dél-afrikaiak kerültek be az amerikai menekültprogramba, Donald Trump 2025 februárjában kiadott rendeletére vezethető vissza. Az elnök prioritásként jelölte meg a dél-afrikai afrikánerek – a főként holland, valamint francia hugenotta és német telepesek leszármazottaiból kialakult, afrikaans nyelvű fehér közösség – befogadását. A rendelet szerint az Egyesült Államok azoknak az afrikánereknek a letelepítését kívánja segíteni, akik az amerikai kormány álláspontja szerint államilag támogatott faji alapú megkülönböztetés áldozatai.
A Washington és Pretoria közötti vita egyik központi kérdése a földtulajdon, a Trump-kormányzat különösen a 2025 januárjában elfogadott kisajátítási törvényt kifogásolta, amely bizonyos esetekben kártalanítás nélküli kisajátítást is lehetővé tesz. A dél-afrikai kormány szerint a törvény nem faji alapon határozza meg, kitől lehet ingatlant kisajátítani, hanem az apartheid korszakából örökölt egyenlőtlen földtulajdoni viszonyok rendezését szolgálja, és visszautasítja, hogy a fehér dél-afrikaiakat rendszerszintű üldöztetés érné.
A másik visszatérő vitapont a fehér farmerek elleni erőszak. Az afrikánerek félelmeit erősíti a radikális baloldali Economic Freedom Fighters vezetőjének, Julius Malemának a retorikája, akinek rendezvényein rendszeresen felhangzik a „Kill the Boer” mozgalmi dal. A rendelkezésre álló bűnügyi adatok ugyanakkor nem támasztják alá, hogy Dél-Afrikában népirtás zajlana a fehérek ellen: a dél-afrikai rendőrség adatai szerint 2024-ben 26 232 gyilkosságot követtek el az országban, ebből 44 kapcsolódott mezőgazdasági közösségekhez, az áldozatok közül nyolcan voltak farmerek.
Amerika hátrébb lépett
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint 2025-ben Kanada 38 771, Ausztrália 18 804, az Egyesült Államok pedig 11 513 menekültet telepített le. Ezek naptári évre vonatkozó adatok, ezért nem vethetők össze közvetlenül az amerikai pénzügyi év számaival, az Egyesült Államok nemzetközi szerepének változását azonban jól érzékeltetik. Az amerikai menekültpolitika átalakulásának két, egymással összefüggő oldala van: jóval kevesebben juthatnak be az országba, miközben az is alapvetően megváltozott, hogy kik kaphatnak elsőbbséget.
