Bejelentették és ön is élőben nézheti: jön Matolcsy György meghallgatása az MNB-ügyben
Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökét is meghallgatja az MNB-botrányt vizsgáló parlamenti bizottság. Vargát nem jegybankelnökként, hanem volt nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszterként idézik be, a jegybanktörvény megalkotásáról és az alapítványi rendszerről is kérdezik majd.
A Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság csütörtökön, Kósa Lajos és Bánki Erik volt fideszes képviselők meghallgatása után döntött a következő meghallgatottakról. A javaslatot a testület tiszás elnöke, Csőszi Attila terjesztette elő. Elmondása szerint más írásos kezdeményezés nem érkezett hozzá.
Matolcsyról egyhangúlag döntöttek
Matolcsy György 2013. március 4. és 2025. március 3. között vezette a jegybankot. A meghallgatásáról a hattagú bizottság egyhangúlag döntött. Varga Mihály 2013. március 7-től nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter volt, 2025 márciusa óta pedig a jegybank elnöke. Az ő meghallgatását öt igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett támogatták.
Mindkettejüket ugyanabban a témakörben hallgatják meg. A bizottság többek között a 2013-as jegybanktörvény megalkotásáról és annak 2016-os módosításáról kérdezi őket. Ez utóbbiról faggatták csütörtökön Kósát és Bánkit is. Szóba kerül a jegybank vagyonának kezelésére vonatkozó szabályozás, a jogalkotási és kormányzati döntés-előkészítés, valamint az MNB és a kormány közötti egyeztetések. Kérdés lesz az is, hogyan jött létre az alapítványi rendszer, mi volt a célja és az előzménye, és hogyan helyezték ki a vagyont az alapítványokba.
Az idézettek az új szabályok szerint kötelesek megjelenni és szóban nyilatkozni. Aki igazolatlanul távol marad, először százezer, majd egymillió forintos bírságot kaphat, végső esetben pedig a rendőrség vezetheti elő.
Varga Mihály szerepét is tisztázzák
Varga Mihály szerepe azért is különleges, mert 2016-ban fideszes képviselőként maga is megszavazta a Bánki-féle törvényjavaslatot. Az a javaslat szűkítette volna az alapítványokról megismerhető adatok körét. Jegybankelnökként viszont Varga feljelentéseket tett, és szeptemberben harmincezer oldalnyi iratot adott át a vizsgálóbizottságnak. A csütörtöki meghallgatáson Kósa Lajos és Bánki Erik is azt mondta, hogy a 2016-os törvényjavaslatot és annak indoklását a jegybank készítette elő. Arra a kérdésre, hogy ki küldte a javaslatot az MNB-től, Kósa azt felelte, ezt Matolcsytól kell megkérdezni, mert csak ő tudja.
Matolcsy szerint a közpénz közpénz maradt
Matolcsy György szeptember elején egy videóban reagált a vizsgálatokra. Azt mondta, soha nem állította, hogy az alapítványokba került vagyon elveszítette volna közpénz jellegét. Szerinte az MNB közpénzt tett az alapítványaiba, ezt a pénzt az Állami Számvevőszéknek kell vizsgálnia, és ő maga minden vizsgálatnak elébe áll.
A volt jegybankelnököt szeptember 22-én gyanúsítottként hallgatták ki hivatali visszaélés gyanújával, de nem az alapítványok ügyében. Ez egy másik eljárás, amely az Erste Bankkal kapcsolatos: Simor András volt jegybankelnök szerint az MNB egyik alelnöke nyomást gyakorolt a bankra, hogy távolítsák el őt az osztrák Erste-csoport felügyelőbizottságából. Matolcsy ezt elképzelhetetlennek nevezte, és szabadlábon védekezik. Ugyanazon a napon az alapítványokat érintő hűtlen kezelési ügyben is házkutatásokat tartottak Matolcsy környezetéhez köthető személyeknél. Az ügyészség közlése szerint ebben az ügyben akkor még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként.
Matolcsy korábbi videójában azt is mondta, hogy a vizsgálóbizottságnak a 2013 előtti és a 2025 utáni jegybanki működést is vizsgálnia kellene. A meghallgatások időpontjáról az ülésen nem döntöttek. A meghallgatásokat élőben közvetítik a parlament Youtube oldalán.
