Fontos határidő járt le, több szervezettől kapott levelet Magyar Péter
Tizenhárom szervezet nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz. A dokumentum aláírói azt kérik a kormánytól, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti fakitermelési moratóriumot a védett, állami erdőkben. A határidő szeptember 30-án lejárt.
A levelet többek között az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, valamint a WWF Magyarország jegyezte.
Az aláírók azt kérik a miniszterelnöktől, hogy amíg a védett és Natura 2000 területen lévő állami tulajdonú erdők megfelelő kezelését biztosító intézményi és jogszabályi háttér létre nem jön, addig a 2026 májusában bejelentett átmeneti fakitermelési moratórium meghosszabbításával biztosítsa erdeink védelmét.
A levélben emlékeztettek, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter néhány hónapja arról beszélt, hogy az állami erdőgazdálkodás átalakítására van szükség, az irányt a profit helyett az ökológiai szemléletnek kell meghatároznia, viszont az átalakítás alapjait nem fektették le a moratórium ideje alatt.
A zöld szervezetek szerint nem látható tiszta, transzparens ütemterv a védett és Natura 2000 területeken kitermelt fatömeg érdemi csökkentésére, sem a legértékesebb erdőfoltok lehatárolására, illetve biztosíték sincs arra, hogy ott a legszükségesebb természetvédelmi célú beavatkozásokat leszámítva ne történjen semmiféle fahasználat, miközben a fokozódó éghajlatváltozás miatt olyan erdőkezelésre van szükség, amely az erdők természetes alkalmazkodó- és regenerációs képességéhez igazodik.
„Egyelőre nincsenek meg annak a feltételei, hogy feloldják a moratóriumot”
Ujj Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének természetvédelmi programfelelőse hangsúlyozta: „A moratórium is azért jött létre, mert komoly strukturális problémák vannak a magyarországi erdőkezelésben. A rossz erdőkezelésre jön még a klímaváltozás és a rendkívüli aszály, ami már akkora nyomást helyez az erdőkre, hogy a tűzifának történő kitermelés után veszélybe kerül az erdős területek megújulási- és ellenállóképessége.”
A természetvédelmi mérnök úgy látja, rendkívül kritikus ponton vagyunk, ezért fontos a moratórium meghosszabbítása. „A civil koalíciónkban erdészeti szakemberek, ökológusok, gazdasági szakemberek is dolgoznak, teljesen egyértelműnek látjuk, hogy a megfelelő mennyiségű tűzifát ki lehet termelni a nem védett, alacsony természetességű erdőkből is. Meg tudnánk védeni a természetes erdőinket, de ennek egyelőre nem látjuk az alapjait. Az illetékes minisztérium még nem állt fel teljes egészében, és nem születtek meg azok a szabályok sem, amelyek átalakítják az erdőgazdálkodási struktúrát. Egyelőre nincsenek meg annak a feltételei, hogy feloldják a moratóriumot” – húzta alá Ujj Zsuzsanna.
A természetvédelmi mérnök arra a kérdésre, hogy milyen hiányosságokat látnak az erdőgazdálkodási struktúrában, kifejtette: „Az állami erdőgazdaságok kénytelenek profitot termelni, valamint különböző kötelezettségeik vannak a helyi lakosság tűzifa-ellátására. Az erdőgazdálkodással összefüggő probléma, hogy az ország bizonyos területein elképesztő energiaszegénység van, szigetelés nélküli házakat kénytelenek fával fűteni az emberek. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió támogatja a biomassza erőműveket, ami komoly fafelvásárlási tényezőként jelenik meg. Sok ponton be kellene avatkozni, hogy a helyére tudjon kerülni a rendszer.”
Ujj Zsuzsanna több beavatkozási pontot is megjelölt: energiahatékonysági beruházások a tűzifaigény csökkentése érdekében, a tűzifa és a hasonló kategóriájú termékek exportkorlátozása, valamint az erdőgazdaságok működésének átalakítása.
A Magyar Természetvédők Szövetségének természetvédelmi programfelelőse hozzátette: amikor a minisztériummal egyeztettek, elhangzott, hogy a kormány nonprofittá teheti az állami erdőgazdaságokat. Ujj Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy támogatnák a nonprofit működést, viszont egyelőre nem történt elmozdulás ebbe az irányba.
„Nem lenne szükség arra, hogy az idősebb, védett tölgyeseket is kitermelésre használják”
Ujj Zsuzsanna arra a kérdésre, hogy a megemelt tűzifakeret is kiszolgálható-e a moratórium esetleges fenntartásával, határozottan kijelentette: igen. „460 ezer hektár akác és 280 ezer hektár nemesnyaras erdő van Magyarországon, ezért nem lenne szükség arra, hogy az idősebb, védett tölgyeseket is kitermelésre használják.”
A természetvédelmi mérnök megjegyezte: bár a kitermelés hosszabb távú, tíz éves erdőtervek mentén történik, az erdőgazdálkodás szélesebb struktúrája szorul megújításra, az új koncepció elkészültéig pedig indokolt lenne a védett erdők kitermelési moratóriumának fenntartása.
A moratóriummal kapcsolatban kerestük az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot is. A tárcától azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinket továbbították a szakállamtitkárságra.
