Az MSZP online elnökválasztást tart, miközben két minisztert letartóztattak
Hétfő délelőtt tíz órakor csendben megkezdődött az MSZP online elnökválasztása. A párt digitális rendszerében a tagrevízió után mintegy 3600 szavazásra jogosult személy maradt, közülük nagyjából húsz százalék lépett be eddig a folyamatba. A szavazás péntek délután négy órakor zárul.
Két jelölt indul a pártelnöki posztért: a jelenlegi elnök, Komjáthi Imre és kihívója, Lovasi Gábor. Komjáthi Imre 2024. október 19. óta vezeti az MSZP-t, Lovasi Gábor 1989-ben lépett be a pártba, és 1997-től 2023-ig a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központban dolgozott.
Az ellenzéki tér a 2026. április 12-i választás óta jelentősen átalakult: a Tisza elsöprő győzelmével a Fidesz–KDNP ellenzékbe szorult, a Mi Hazánk folyamatos jelenléte mellett a baloldali, liberális és zöld pártok – köztük a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – kiestek a Parlamentből, és túlélőüzemmódba kapcsoltak.
Az egykori kormánypárt az évek során összezsugorodott: közvetlen vagyona nincs, de három háttérintézménye – a Táncsics Mihály Alapítvány, a Szabad Sajtó Alapítvány és a Szociális Demokráciáért Alapítvány – biztos lábakon áll. A 2024 nyarán értékesített Villányi úti székházból hozzávetőleg 1,5–2 milliárd forintot kasszírozhatott a szervezet, amelynek főhadiszállása a XI. kerületi Mérnök utca 40. szám alatt található.
Komjáthi Imre 23 oldalas pályázatában többek között úgy fogalmazott: „A gödör alján vagyunk. A baloldal szétesett, nem kíváncsi ránk senki, amit mondunk, amit gondolunk, az nem érdekes saját jogon. Elvesztettük a parlamenti szólás jogát, közéleti relevanciánk jelenleg nincs.” Programjában hangsúlyozta, hogy újra társadalmi infrastruktúrát kell építeni a baloldali politika mögé, és a különböző szereplőknek – pártoknak, szakszervezeteknek, mozgalmaknak, civil közösségeknek – meg kell tanulniuk együtt dolgozni bizonyos ügyekben.
A jelenlegi elnök szerint 2026–2027 a kapcsolatépítés időszaka, 2027–2028 között közös cselekvésre van szükség világos ügyekben, a 2029-es európai parlamenti választást pedig egy új baloldali formáció országos politikai próbájának tekinti. Akciótervében szerepel a munkavállalói jogok érvényesítése, a közvetlen köztársaságielnök-választás kezdeményezése, az egyházaknak átadott köznevelési intézmények visszavétele, részvétel az alkotmányozási folyamatban és a politikai kommunikáció megújítása.
Lovasi Gábor ötoldalas programját nyolc alapvetéssel indította, amely a saját politikai értékek megfogalmazásától a párt politikai programján és szervezeti struktúráján át a kampánycsapatok építéséig terjed. Kiemelte gyakorlati tapasztalatát, miszerint a kezdetek óta végigkampányolta az összes választást.
A kihívó szerint a társadalom többségének érdekét kell képviselni, konkrétan azokét, akik bérből és fizetésből élnek. Megállapította: a tőkés rendszer nem lehet meg tőkés nélkül, de az államnak szerepet kell vállalnia, hogy a szűk gazdasági érdekérvényesítők ne telepedjenek rá a gazdaság működésére. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „energiabiztonságunk egyoldalúvá vált”, részben az „orosz forrásokról való várható lemondás miatt”, és úgy fogalmazott: „fel kell szólalnunk, amikor a kormány a dolgozó magyar emberek kárára kíván megoldásokat találni a gazdaság problémáira”.
Programjában hangsúlyozta a horizontális kommunikáció erősítését, a pártközösségek megtartását, a döntések és források alsóbb vezetői szintekre telepítését, a jobboldali kormányzással szembeni hiteles stratégiai válasz szükségességét, a korábbi választási eredményekből való tanulást, a kampánytechnika kidolgozását, a fiatalok megszólítását, valamint a jobboldal történelemhamisítása elleni tiltakozást.
A cikk megjelenésének idején két exminisztert tartóztattak le.
