A magyar kardiológus figyelmeztet, a sikeres szívműtét után jöhet az igazi veszély
A szív- és érrendszeri betegségek a magyarországi halálozás közel feléért felelősek – hívta fel a figyelmet Toldy-Schedel Emil kardiológus. A szakember rámutatott: míg az infarktus kórházi ellátása az elmúlt tíz-tizenkét évben európai színvonalúvá vált, addig az infarktusos betegek mintegy negyede egy éven belül meghal.
„Ez az európainál lényegesen rosszabb eredmény, amely az egészségügy, az egyén és a társadalom felelősségét egyaránt felveti” – fogalmazott a kardiológus. Hozzátette: a kórházi kezelés után újabb feladat kezdődik, meg kell tanulni úgy élni, hogy kisebb legyen a következő rosszullét esélye.
A hosszabb távú megelőzésben első helyen az elhízást emelte ki, mivel a magyar lakosság testtömegindexe európai és világviszontlatban is magas. Az „egyen kevesebbet, mozogjon többet” tanács önmagában kevés, mert a betegnek új szokásokat kell kialakítania, az eredmény pedig kezdetben kevésbé látványos. Az életmódváltást támogató gyógyszerek sikerélményt adhatnak, és három-hat hónapot nyerhetnek arra, hogy segítsenek tartóssá tenni a változtatást.
Az alkoholfogyasztást szív- és érrendszeri betegek számára sem előnyösnek, sem megengedhetőnek nem tartja. A mozgásnál heti öt alkalommal negyvenpercnyi dinamikus mozgást említett olyan mennyiségként, amely érdemben csökkentheti a halálozás és az újabb betegségek kockázatát. Fontosnak tartja, hogy a terhelés megfelelő intenzitású legyen: „a mozgás olyan intenzitású legyen, ahol egy másik emberrel való beszélgetés megterhelő”.
A gyógyszeres kezelésnél azon múlik sok minden, hogy az előírás követhető-e a hétköznapokban. Minél többféle tablettát kell szedni, annál könnyebben csúszik hiba a kezelésbe, ezért az orvos feladata lehetőség szerint egyszerűsíteni. Magyarországon magas az átlagos koleszterinszint, ezért különösen fontos az előírt koleszterincsökkentők bevitele.
A dohányzásról szólva kiemelte: a magyar társadalom negyede nikotinhasználó. A nikotin az egyik leginkább függőséget okozó vegyület, ezért elsődlegesnek a leszoktató programok bővítését és az új használók megjelenésének megakadályozását tartja. Azoknál a felnőtt dohányosoknál, akiknek nem sikerül leszokniuk, felmerülhet a kevésbé ártalmas alternatívák szerepe, megfelelő kutatásokra támaszkodva.
Az új termékek megítélését nehezíti, hogy a hagyományos cigarettáról felhalmozott tudáshoz képest jóval kevesebb adat áll rendelkezésre. „A nikotinbevitel egyes módjai jelenthetnek kisebb ártalmat, de az e-cigaretta, a hevített termék, a dohánytasak vagy a nikotinpótló készítmény hatásai nem tekinthetők azonosnak” – mondta. Különösen fontosnak tartja, hogy az alternatívák kizárólag a már függő, leszokni nem tudó embereknél merüljenek fel.
A feketepiac különösen a fiatalokat célozza. Az elektronikus cigaretták legális értékesítésének helyszínei Magyarországon a Nemzeti Dohányboltok, ízesített elektronikus cigaretta azonban sem a dohányboltokban, sem online nem árusítható. Összességében a végső cél minden területen ugyanaz: hosszabb, jobb minőségű élet. Komplex szűréssel és egészségmegőrzéssel a kardiológiai betegségek nyolcvan százaléka elkerülhető vagy jelentősen késleltethető lenne.
