Tényleg a millenniálok lennének minden idők legintelligensebbjei?
Egy amerikai szenátusi meghallgatáson elhangzott kijelentés, néhány friss kutatás és közösségi médiában terjedő videók nyomán egyre többen állítják, hogy a Z generáció gyengébben teljesít a kognitív teszteken, mint az előző nemzedék, így a millenniálok lennének minden idők legintelligensebbjei. A tudományos kép ennél árnyaltabb.
A millenniálok az 1981 és 1996 között születettek, a Z generáció tagjai 1996 és 2009 között jöttek a világra. Az intelligenciateszteken évtizedeken át megfigyelt javulás valóban megtorpant, bizonyos esetekben vissza is fordult, ami könnyen keltheti azt a benyomást, hogy a csúcsot a millenniálok jelentik.
Mit jelent a Flynn-effektus?
Az intelligenciateszteken elért pontszámok generációkon átívelő emelkedését Flynn-effektusnak nevezik, amely James Flynn amerikai–új-zélandi erkölcsfilozófus és intelligenciakutató nevéhez kötődik. Egy nagy metaelemzés 31 ország 271 mintáját, csaknem négymillió embert vizsgált, és összességében jelentős generációs IQ-növekedést talált.
A legegyszerűbb magyarázat szerint a 20. században javult a táplálkozás, az egészségügy, bővült az oktatás. Ez azonban nem feltétlenül jelenti, hogy az emberi agy biológiailag okosabbá vált – elsősorban arról van szó, hogy az emberek jobban teljesítettek bizonyos teszteken.
Mikor fordult meg a folyamat?
A negatív Flynn-effektusról már jóval a Z generáció megszületése előtt születtek eredmények. Egy 2005-ös dán vizsgálat több mint félmillió fiatal férfi adatait elemezte 1959 és 2004 között: a teszteredmények a kilencvenes évek végén tetőztek, majd mérséklődni kezdtek. Egy 2016-os szisztematikus áttekintés hét országban talált hasonló eredményeket.
A 2026-os vita egyik lökést Jared Cooney Horvath idegtudós adta, aki januárban az amerikai szenátus meghallgatásán beszélt a technológia és a gyerekek kognitív fejlődésének kapcsolatáról. Szerinte a Z generáció az első modern generáció, amely az előzőhöz képest gyengébben teljesít lényegében minden vizsgált kognitív területen. Ezt azonban nem egyetlen olyan friss kutatás támasztja alá, amelyben ugyanazokat a teszteket töltették ki a két generációval.
Ellentmondó eredmények
Egy 2024-es német kutatás 19 474 középiskolás adatait vizsgálta 2012-ben, 2018-ban és 2022-ben. A teljesítmény szignifikánsan csökkent, a kutatók évtizedenként körülbelül 4,68–5,17 IQ-pontnyi visszaesést becsültek. A vizsgálat azonban egy konkrét területet, a figurális következtetést mérte, nem az általános intelligenciát.
Az OECD PISA-vizsgálata a 15 évesek matematikai és olvasási teljesítményében jelentős romlást mutatott: 2018 és 2022 között az OECD-országok átlagában közel 15 ponttal esett a matematika és 10 ponttal az olvasás eredménye. A PISA azonban nem IQ-teszt, hanem iskolai tudást és alkalmazott készségeket mér.
Egy 2024-es, 32 ország 21 291 résztvevőjének adatait összesítő elemzés a figyelmi teljesítményt vizsgálta 1990 és 2021 között, és mérsékelt generációs javulást talált a koncentrációban. Az egyes kognitív képességek trendjei tehát eltérnek egymástól.
Valóban a technológia a hibás?
Horvath szerint az egyik kulcstényező az oktatás digitalizációja és a képernyők használata, és nemzetközi adatokat idézett, amelyek kapcsolatot mutatnak az iskolai technológiahasználat és a gyengébb teljesítmény között. Azt maga is elismerte, hogy ezek korrelációs összefüggések, és az ok-okozati kapcsolat bizonyításához további kutatás kell.
A technológia hatása nem egységes: nem mindegy, hogy valaki öt órán át rövid videókat pörget, vagy öt órán át egy jól megtervezett oktatási programot használ. A millenniáloknak egyelőre senki nem adta át az emberiség valaha volt legokosabb generációja címet – ehhez előbb még néhány millió embert le kellene tesztelni.
