Az MLSZ szerint nem szűnik meg a futballfinanszírozás a kormányváltás után
Vági Márton, a Magyar Labdarúgó-szövetség főtitkára háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogyan változik a magyar futball pénzügyi világa. Elmondása szerint tavasszal némi pánik volt, mert sokan azt gondolták, hogy a Tisza-kormány megalakulása után vége lesz a magyar futballnak. A főtitkár szerint ebben az évben korai volt az aggodalom: a közel 1900 amatőr klub változatlan feltételek között dolgozhat, az NB I-es klubok kigazdálkodható csökkenéssel néznek szembe, az NB II-ben viszont komolyabb feladat a csökkenő bevételek melletti működés.
Megszűnnek a sztárfizetések az NB II-ben
Egy átlagos NB I-es klub 3,3 milliárd forintos költségvetéssel működik, ebben nincs benne a Ferencváros, amely külön szintet képvisel. Az elmúlt öt évben évente átlagosan egymilliárd forintot kapott egy NB I-es csapat a tőle elvont jogokért kapott bevételből: ahol betartották a magyarszabályt és jól szerepeltek, ez elérhette az 1,2-1,3 milliárdot, míg a tabella végén lévők vagy a magyarszabályt nem teljesítők 6-700 milliót kaptak. Az idei szezonban ez átlagosan 850 millió forint, ami 15 százalékos csökkenés. Ebből 400 millió jár a magyarszabály betartásáért, 450 millió normatív támogatás. A csökkenés pótolható játékoseladásból, a keretek szűkítéséből, illetve a forint erősödéséből.
Pozitív példa a Paks, nehéz helyzetben a Videoton
A főtitkár pozitív példaként említette a Paksot, amely 2 milliárd forint alatti költségvetéssel dolgozik, mégis évek óta erőn felül teljesít, és rendszeresen több száz millió forint értékben értékesít játékosokat. Az NB II-ben megszűnik a korábbi Kánaán és a milliós sztárfizetések. A másodosztály növekvő részesedését évek óta az élvonal kárára finanszírozták. Egy masszív NB II-es klub költségvetése korábban közel egymilliárd forint volt, amelyből átlagosan 400 millió jutott az elvont jogokért kapott összegből, ez az idei szezonra a felére esett vissza. A Videoton új tulajdonos nélkül szenved az NB II-ben; az önkormányzat nem tudja ezen a szinten eltartani a csapatot, így létkérdés a megfelelő tulajdonos megtalálása, különben a kiesés is reális forgatókönyv.
Nem emelik az NB I létszámát
Vági szerint a mostani helyzet igazolja, hogy észszerű és elkerülhetetlen döntés volt az NB I létszámának nem emelése, míg az NB II-ét tizenhatra csökkentették. Az NB I-ben nem látja, hogy csődbe menne bármelyik klub, erős gazdasági háttérrel rendelkeznek. Az NB II esetében nagyobb a kitettség. A kluboknak élniük kellett volna azzal a lehetőséggel, hogy az utánpótlás-nevelést több mint egy évtizede az állam finanszírozza, de egészen az utóbbi 2-3 évig szinte nem volt játékoseladás külföldre az NB I-ből.
Változott az UEFA szolidaritási rendszere
A Ferencváros korábban joggal kommunikálta, hogy jó nemzetközi szereplésének köszönhetően szezononként és klubonként akár 100 millió forintos vagy annál magasabb összeggel támogatta a többi NB I-es csapatot. Az UEFA azonban két éve változtatott a rendszeren, így a magyar NB I-es csapatok a jövőben a Ferencváros szereplésétől függetlenül számíthatnak ekkora nagyságrendű összegre. Az UEFA a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és a Konferencialiga bevételeinek egy részét szolidaritási támogatásként juttatja azoknak a kluboknak, amelyek nem szerepelnek a sorozatok ligafázisában. A 2024–27-es ciklusban ez a három sorozat bruttó bevételének 7 százaléka. Míg korábban ezt kizárólag utánpótlásra lehetett fordítani, most már nincs ilyen szigorú megkötés, de bizonyos minőségi és licenckövetelményeknek teljesülniük kell.
