A viktoriánus orvosok gőzdildóval kezelték a női panaszokat
A szexjátékok története több ezer évre nyúlik vissza, megítélésük azonban koronként és kultúránként gyökeresen változott. A 19. századra némileg tabusították ugyan őket, az orvostudomány mégis rendszeresen alkalmazta ezeket az eszközöket.
Elsősorban azoknál a nőknél javallották használatukat, akiknél hisztériát diagnosztizáltak. A kifejezést nem a mai értelemben kell érteni: a viktoriánus kor orvostudománya a szorongást, az álmatlanságból fakadó rossz közérzetet és az ingerlékenységet is ezen címszó alatt tartotta nyilván. A diagnózist azért illették ezzel a találó névvel, mert túlnyomórészt nőket kezeltek ilyesfajta tünetekkel.
A kezelés menete a mainál jóval invazívabb volt: az orvosok medencei masszázst végeztek a pácienseken, hogy elérjék az általuk hisztérikus rohamnak nevezett állapotot, amelyet ma orgazmusként ismerünk, és ezáltal enyhítsenek a beteg kellemetlen tünetein.
Így született meg az első modern vibrátor
A legnagyobb változást az hozta el, amikor a szakemberek bevallották, hogy rendkívül fárasztó számukra kézzel végezni ezt a masszázst, és szükségük lenne egy eszközre, amely megkönnyíti a munkájukat. Így jött létre az első modern vibrátor, amelyet akkor még nem így neveztek, és nem is azt a célt szolgálta, mint napjainkban.
Az egyik bemutatott szerkezet a Veedee volt, amely leginkább egy borstartóra hasonlít, és használata is arra emlékeztet: tekerni kell, egészen addig, míg a kívánt hatást el nem éri a használója. Az eszköz vágyfokozó és szexuális hatásait csak az 1900-as évek elején ismerték el, felfedezésük pedig a puszta véletlen műve volt. A Veedee-t ugyanis 1905 körül találták fel, nevét pedig a latin Veni Vidi Vici kifejezésből kapta.
A másik bemutatott darab a Chattanooga, amely tulajdonképpen egy gőzdildó. A szerkezetet a gőzgép elvén mozgatták gőzzel, méghozzá igen fürgén, hiszen a cél az volt, hogy percenként ötezer vibrálást nyújtson használójának. Eredetileg orvosi masszírozó készülékként tartották számon, a korabeli sajtóban pedig úgy hirdették, mint a felvilágosult háztartások életerejét és kényelmét helyreállító eszközt. Mechanikáját tekintve egy pálcára szerelt dildót a fogantyújánál tartva mozgatnak előre-hátra, mindezt a gőz segíti meg.
Az elektromos vibrátor és a viktoriánus szexuális edukáció
A 19. században már jelen volt az első elektromos vibrátor is, amely az Arnold Masszírozó nevet kapta. Ez az eszköz az ötödik háztartási tárgy volt, amelyet elektronizáltak, ráadásul egy évtizeddel korábban, mint a porszívót és a vasalót. A terméket csak 1909-ben kezdték el árulni különböző női magazinokban, ám még nem kifejezetten örömfokozási tárgyként, hanem izomfájdalmakat csökkentő segédeszközként – az orvosok azonban már jóval korábban megkezdték alkalmazását.
A viktoriánus szexuális edukáció fogalma önmagában ellentmondás, hiszen nem is létezett. A férfi szexualitáson kívül másról nem igazán tudtak vagy akartak beszélni, ahogy manapság is jóval nagyobb tabu övezi a női szexualitást. A fentebb felsorolt vibrátorokról ugyanis kiderült, hogy évekig nem hirdethették őket szexuális segédeszközként a cégek a különböző obszcenitást tiltó szabályzatok miatt.
A 20. század első évtizedeiben ismerték el először, hogy a vibrátorok lehetnek szexuális értelműek, sőt, leginkább azok. Ez a beismerés gyökeresen megváltoztatta, sőt fellendítette az iparágat. A legnagyobb áttörést az hozta el, amikor 1915-ben az Amerikai Orvosi Szövetség kijelentette, hogy a betegekre gyakorolt hatásuk kizárólag pszichológiai, és nem orvosi értelemben gyógyászati jellegű volt.
A szexualitással foglalkozó történész szerint gyógyászati csalásnak nevezték a vibrátorokat. A korabeli orvosok összegyűjtötték az összes korábbi termékreklámot különböző újságokból, és betegeik kérdésére mindegyikről elárulták, hogy csalás volt, amikor gyógyító hatást tulajdonítottak a vibrátoros kezeléseknek. Mindez azonban nem riasztotta vissza az iparágat a termék gyártásától, csak a célközönségüket változtatták meg: már nem volt szükségük közvetítésre, közvetlenül a hölgyekhez juttathatták el az eszközöket.
A ma is ismert szerkezeteket az 1950–60-as években dobták piacra, de még akkoriban is hatalmas tabunak számított megvásárolni őket. Az Egyesült Államokban, például Alabamában a mai napig tiltott a vibrátorok reklámozása.
