Mérsékelt növekedés és euróbevezetés a GKI konferenciáján
A magyar gazdaság 2030-ig mérsékelt, kiugró húzóágazat nélküli növekedési pályán haladhat a GKI friss előrejelzése szerint. A kutatóintézet konferenciáján az euró bevezetésének lehetősége, a gazdasági modell átalakítása és a termelékenység növelése is központi téma volt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026. szeptember 22-én tartotta „Magyar Gazdaság 2030 – Versenyképesség beindítva” című konferenciáját Budapesten. A rendezvényen a GKI elemzői, gazdaságpolitikai döntéshozók, jegybanki és vállalati szakértők tekintették át, milyen pályán juthat el Magyarország 2030-ig.
Kimerülő növekedési tartalékok
Bank Dénes, a GKI igazgatója szerint 2027 és 2030 között az ipar évi mintegy 3, az építőipar 3–3,5 százalékos bővülése valószínűsíthető, a szállítási és infokommunikációs ágazat némileg dinamikusabban teljesíthet, a mezőgazdaság kilátásait pedig az időjárás befolyásolja. Az összkép stabil, de a felzárkózáshoz önmagában nem elégséges növekedési ütem.
Molnár László, a GKI vezető kutatója szerint a korábbi évek növekedését tápláló tartalékok jórészt kimerültek: elfogyott a könnyen mobilizálható munkaerő, a foglalkoztatottság megközelítette a lehetséges felső határát, az uniós források beáramlása visszaesett, a külföldi működőtőke pedig már nem képes pótolni a kieső növekedési hajtóerőt. Mindez a termelékenység és a hozzáadott érték emelését teszi kulcskérdéssé.
Négy terület, amire figyelni kell
Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója szerint a következő négy-öt év meghatározó gazdaságpolitikai témája az euróbevezetés lehet. A pénz- és tőkepiaci árazás jelenleg viszonylag gyors és zökkenőmentes csatlakozás forgatókönyvét tükrözi, ami egyszerre jelent lehetőséget és felfokozott várakozást a gazdaságpolitikával szemben.
Kiemelte, hogy a magyar euróbevezetés sikere szempontjából négy területre kell figyelni: a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és geopolitikai környezet változásaira, a magyar gazdaság strukturális kihívásaira, a hiteles fiskális konszolidációra, valamint az árstabilitás fenntartható elérésére. Hozzátette: Magyarország jelenleg a csatlakozási kritériumok közül egyedül az inflációs előírást teljesíti, ennek eléréséhez is jelentős reálkamatszintet kell fenntartania, miközben a gazdaságban rejtett inflációs feszültségek húzódnak meg.
Nemzetközi kockázatok és modellváltás
Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, a GKI felügyelőbizottságának elnöke a nemzetközi környezet kockázataira irányította a figyelmet. Szerinte a jelenlegi energetikai feszültségek természete eltér az 1970-es évek olajválságától, mivel az Európai Unió érdemben mérsékelte kitettségét. A hosszú távú kihívások között a növekvő államadósságot emelte ki, ahol az eurózóna viszonylag stabil pozíciója versenyelőnyt jelenthet. Hozzátette: a magyar államműködés hatékonyságának javítása elengedhetetlen a versenyképesség fokozásához.
Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az olcsó munkaerőre és összeszerelő tevékenységre épülő korábbi növekedési modell tartalékai kimerültek, a hangsúlyt a magasabb hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú gazdaság felé kell áthelyezni. A minisztérium célként a termelékenység és az exportteljesítmény emelését, a kis- és középvállalati szektor megerősítését, a kutatás-fejlesztési ráfordítások növelését, valamint kiszámíthatóbb szabályozási környezet kialakítását jelölte meg.
Jegybanki és kormányzati kilátások
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója a növekedés tartós lassulásának szerkezeti okait elemezte, hangsúlyozva, hogy a megtorpanás nem konjunkturális véletlen, hanem mélyebb okokra vezethető vissza. Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium államtitkára a kisadózói adózás és a vagyonadó közelgő újraszabályozását helyezte kilátásba.
A rendezvény zárásaként Noszek Péter, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke a fenntarthatóság gazdasági jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy 2050-re a gazdaságnak karbonsemlegessé kell válnia. Gerendai Károly, a Sziget alapítója a siker és kudarc tapasztalatait osztotta meg, és kifejtette, hogy nem híve a vállalkozások mesterséges életben tartásának.
