Ursula von der Leyen: Az idei év a valósággal való szembesülés nyara volt
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-án tartotta évértékelő beszédét az Európai Parlament plenáris ülésén. Beszédében Európa helyzetét értékelte, kijelölte a következő időszak prioritásait, és bejelentette, hogy Kanada az Európai Unió első társult tagjává válhat.
Von der Leyen beszédében hosszan foglalkozott Magyarországgal is. Kijelentette: „Gondoljunk csak Magyarországra, április 12-ét sokáig nem fogjuk elfelejteni. Április 12-én a magyarok kezükbe vették a sorsukat és a demokráciát, és Európát választották. Úgy döntöttek, hogy Magyarország visszatér oda, ahova a helye van, Európa szívébe.” Véleménye szerint ezzel a demokrácia és a jogállamiság több évnyi leépítését fordították meg.
Az Európai Bizottság elnöke méltatta az Európai Parlamentet a jogállamisági mechanizmus kidolgozása miatt, mivel az hozzájárult ahhoz, hogy minél hamarabb felismerjék, amennyiben egy ország elindul a demokrácia leépítésének útján.
A klímaváltozás kapcsán Von der Leyen kijelentette, hogy az idei nyár a valósággal való szembesülés nyara volt. Európa szinte egyetlen területe sem úszta meg: Írországtól Görögországig és Horvátországig erdőtüzek pusztítottak, az Alpok gleccserei és a kontinens folyói zsugorodtak, a hőhullámok pedig több mint 35 ezer ember halálát okozták. Bejelentette, hogy új klímarezilienciai tervet nyújtanak be, létrehozzák a klímabiztosítási szövetséget, valamint európai hőhullámtervet terjesztenek elő a jobb korai riasztás és egészségügyi felkészültség érdekében.
A mesterséges intelligencia terjedésével kapcsolatban elmondta, hogy az unió azt szeretné, ha az AI az embereket és a kontinens jövőjét szolgálná, miközben a felmerülő kockázatokat kezelni kell. Szövetséget kívánnak kötni Kanadával és az Egyesült Királysággal az AI-rendszerek ellenőrzés alatt tartása érdekében. Novemberben az érintett iparágak vezetőivel, MI-kutatókkal és fejlesztőkkel találkoznak.
Von der Leyen bejelentette azt is, hogy az Európai Bizottság egy új nemzetközi összekapcsolási projekten dolgozik, amely Dél-Kaukázust és Közép-Ázsiát közvetlenül kapcsolná be az európai gazdaságba, legalább 12 milliárd euró köz- és magánberuházással. Emellett megszólította a beszédet személyesen meghallgató Mark Carney kanadai miniszterelnököt, és bejelentette, hogy Európa megnyitja a kaput Kanada előtt az első társult tagság felé.
Az orosz-ukrán háború kapcsán hangsúlyozta, hogy egyre gyakoribbak az orosz hibrid fenyegetések, szabotázsok és támadások. Bejelentette, hogy Kaja Kallasszal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével új európai biztonsági stratégiát dolgoznak ki, valamint egy „Európai Biztonsági Tanács” létrehozását szorgalmazta. Ukrajna továbbra is számíthat az EU támogatására.
Az illegális bevándorlásról szólva elmondta, hogy tavaly 55 százalékkal, idén eddig 35 százalékkal csökkent az illegális bevándorlók száma. Hangsúlyozta: „Mi döntjük el, hogy ki jön be Európába, és nem az embercsempészek.”
A közösségi média szabályozásával kapcsolatban bejelentette az EU Kids Act nevű szabályozást: 13 éves korig a gyerekek nem használhatják a közösségi médiát, 15 éves kor alatt csak szülői felügyelettel érhetik el korlátozottan, 18 év alatt pedig szülői felügyelet nélkül, de biztonságos dizájn mellett. Kijelentette, hogy a big-tech vállalatokat rá lehet kényszeríteni a felelős működésre.
Végül a nyugat-balkáni államok csatlakozásáról szólva útitervet javasolt számukra, és megdöbbenését fejezte ki a háborús bűnökért elítélt Ratko Mladics szerbiai temetése kapcsán, hangsúlyozva, hogy a háborús bűnösök dicsőítésének nincs helye az Európai Unióban.
