Sorra érkeznek a reakciók Baka András köztársasági elnöki jelölésére
2026. augusztus 8-án a Tisza-frakció döntése nyomán Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi bíráját, a magyar jogtudomány kiemelkedő alakját jelölték köztársasági elnöknek. Az Országgyűlés augusztus 11-én, kedden szavaz a jelölésről, és a politikai diskurzus máris felforrósodott.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője kifejezte elutasítását a jelöléssel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy a Fidesz nem kíván részt venni a jelölési és választási eljárásban. A frakcióvezető nyilatkozatában egyértelműen kijelentette, hogy „Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt önkényesen és illegitim módon szüntette meg”, és hogy az új jelölt választása is illegitim. Bóka megjegyezte, hogy Baka András nemcsak a jogvédelmi folyamat során vitás kérdésekben állt elő, hanem a jogállamiság aláásásához is hozzájárulhat.
Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke védelmébe vette a jelöltet. Szerinte Baka András mögött egy egész élet munkája áll, és szükség van olyan köztársasági elnökre, aki nem pártpolitikai érdekek mentén cselekszik.
Tuzson Bence, a korábbi igazságügyi miniszter, Baka András 2011-es nyilatkozatát idézte, amely az állampolgárok jogainak védelméről szólt, utalva arra, hogy a köztársasági elnök tisztsége nem csupán protokolláris szerep, hanem magában foglalja a demokratikus intézmények védelmét is.
Az Ügyvédkör szintén zöld lámpát adott Baka András jelölésének, kiemelve, hogy a jogászi közösség támogatja őt. Kiemelték, hogy Baka nemzetközileg elismert jogász, aki precedensértékűen küzdött a jogállamiság védelméért. Véleményük szerint a köztársasági elnöknek függetlenül kell állnia a politikai befolyástól, és a demokratikus intézményeket kell képviselnie.
Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke bírálta a Tisza Pártot a választási folyamat átláthatatlansága miatt, és feltette a kérdést, hogy a Tisza Párt által jelölt Baka András hogyan tud majd ellensúlyt képezni a saját pártjának hatalmával szemben. Szerinte a közvetlen elnökválasztás időzítése is problémás, mivel nem az alkotmányozás után, hanem előtte kellett volna megtartani.
Az elemzők körében is megoszlottak a vélemények Baka András alkalmasságáról. Török Gábor politikai elemző emlékeztetett arra, hogy Baka András már a 90-es években is aktívan részt vett a politikai diskurzusban, és most köztársasági elnökként folytathatja pályafutását. Ezzel szemben Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke elvetette a jelölést, kiemelve Baka András korábbi nemzetközi bírói pályafutása során hozott döntéseit.
Mindezek mellett Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Baka András személyében egy olyan jelölt állhat a köztársasági elnöki székben, aki politikai sértettségből fakadó bosszúra törekszik. Rétvári aggályosnak találta, hogy Baka András korábban nemzetközi porondon is vitát folytatott a köztársasági elnöki tisztségről.
Bencsik Gábor a köztársasági elnöki pozíció kapcsán a jelölés jogellenességére figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy az új elnök nem felel meg a jogi elvárásoknak, így szerinte nem lehet az ország elnöke. E tekintetben teljes a politikai feszültség, ami Baka András köztársasági elnöki jelölése körül kialakult.
