Szülinapi köszöntés és folyóirat-jubileum a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Harmincöt éves lett a Lyukasóra, alapítója, Szakonyi Károly pedig hamarosan a 95. születésnapját ünnepli. A Petőfi Irodalmi Múzeumban vasárnap este rendezett jubileumi esten a folyóirat és az író pályájának emlékei kerültek elő.
A múzeum gyűjteményében számos dokumentum őrzi a Lyukasóra történetét. Az első szám 1992 októberében jelent meg, és a könyvtárban ma már nemcsak a folyóirat példányai, hanem dedikációk, meghívók, rendezvénydokumentumok és hangfelvételek is megtalálhatók.
Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese az esten felidézte az első szám egyik példányába írt dedikációt: „Íme az első szám a tiéd. Köszönöm, hogy segítettél meggyógyulni, hinni, élni, dolgozni.” A sorok egy pillanatra nem a folyóirat intézménytörténetét, hanem az indulást körülvevő emberi kapcsolatokat mutatták meg.
A múzeum kisnyomtatvány-gyűjteményében 1993-tól maradtak fenn a Lyukasóra estjeinek meghívói. A médiatárban olyan beszélgetések felvételei találhatók, amelyekben már a kilencvenes évek elején szerkesztési elvekről, példányszámokról, utánpótlásról és pénzről esett szó.
A PIM nyilvántartásában több mint négyszáz tétel kapcsolódik Szakonyi Károlyhoz. A főigazgató-helyettes ezek közül egy kötetet mutatott be személyes bejegyzéssel, valamint egy bekeretezett fényképet, amelyet Szakonyi Gyurkovics Tibornak ajándékozott annak hetvenedik születésnapjára. A két író ugyanabban az évben született, és a képhez írt sorokban Szakonyi arról tréfálkozott, vajon egyszer ők is megérik-e a hetvenet. A fotó ma a múzeum művészeti tárának emléktárgyai között van, Gyurkovics Tibor hagyatékát 2022 óta gondozza az intézmény.
A folyóirat a jövőben is folytatódik: az esten bemutatták az újabb lapszámokat és a készülő összeállításokat. Különszám készült Rejtő Jenő munkásságáról, a következő időszakban pedig 1956 hetvenedik évfordulója és Albert Camus életműve kerül középpontba. Utóbbi lapszám az 1956-os forradalmat részben Camus magyarügyhöz fűződő viszonyán keresztül közelíti meg, és ritkábban látható korabeli fényképeket is közöl majd.
Borbély László főszerkesztő arról beszélt, hogy szeretnének fiatalabb szerzőket is bevonni, miközben megtartják a lap szellemi közegét. Hozzátette: a folytatáshoz az anyagi háttér biztosítása is szükséges.
Az este végén Szakonyi Károly is hosszabban beszélt. Arról kérdezték, mit olvasott fiatalon. Elmondása szerint nem Rejtővel kezdte, hanem már korán azokhoz az írókhoz fordult, akik később az ízlését is meghatározták: Kosztolányi, Krúdy, Tamási, Móricz, Veres Péter, majd az oroszok közül Csehov neve került elő. „A könyv nagyon érdekelt. Arra voltam kíváncsi, hogy hogy csinálják” – mondta.
Az esten Szakonyi Károly mellett Réti Attila, a folyóirat művészeti vezetője, Elmer István író, a lap korábbi főszerkesztője, valamint Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa is részt vett. Ott volt Varsányi Ferenc filmrendező is, aki a Rejtő Jenő életét feldolgozó „Volt egyszer egy regényhős, akit P. Howardnak hívtak” című filmet rendezte. Az esten Győrffy Gergely hegedűművész működött közre, a rendezvényt Völgyi Tóth Zsuzsa moderálta.
