Megszólalt az Operettszínház: a döntés bejelentésével egy időben értesültek a vizsgálatról
A Budapesti Operettszínház a fenntartói döntésről és a vizsgálat elrendeléséről annak bejelentésével egyidejűleg értesült – közölte az intézmény, miután Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden szakmai és etikai belső vizsgálatot rendelt el a színházban, Kiss-B. Atilla főigazgatót pedig a vizsgálat idejére mentesítette a munkavégzés alól.
A színház válaszában kiemelte: a vizsgálat lezárultáig a hatályban lévő Szervezeti és Működési Szabályzat alapján, a működés folyamatosságát biztosítva végzik feladataikat. Az előadások, a meghirdetett programok, valamint A Notre Dame-i toronyőr turnéja is a tervek szerint folytatódnak.
Arra a kérdésre, hogy a mentesítés ideje alatt ki látja el a főigazgatói feladatokat, illetve ki gyakorolja a hozzá tartozó jogköröket, nem érkezett konkrét válasz. A vizsgálat pontos terjedelméről és várható időtartamáról sem adtak részletes tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy annak lezárásáig a részletekről, illetve az érintett személyi és egyéb adatokról nem áll módjukban tájékoztatást adni.
Hónapok óta húzódó belső konfliktus előzte meg a döntést
A döntés előzménye, hogy az elmúlt hónapokban több társulati tag is nyilvánosan bírálta a színház működését, szeptemberben pedig már az intézmény átvilágítását kérték a fenntartótól. A tiltakozók szerint Kiss-B. Atilla igazgatása alatt megfeleződött az előadások száma, visszaesett a színvonal, párbeszéd pedig nincs.
Korábban titkos társulati ülést is tartottak a színház dolgozói, a színészek pedig a közösségi médiában jelentették be, hogy nem lépnek fel az Operett Forgatagon. A levélháború azt követően indult, hogy 36 színész közös kiállásban fogalmazta meg aggályait a színház vezetőségének az Orbán János Dénes író-műfordító közpénzes kifizetései körül kirobbant botrány miatt.
Tarr Zoltán miniszter, Nagy Ervin államtitkár és Sipos Imre helyettes államtitkár még július elején fogadta a Magyar Színházi Társaság képviselőit, ekkor indult el a színházi szakma és a kormány közötti érdemi egyeztetés. Nagy Ervin akkor úgy fogalmazott: „Abszolút egyetértettünk abban, hogy a magyar kulturális élet megújulása csakis érdemi, transzparens és folyamatos szakmai párbeszéd mellett működhet.”
