Petőfi Zoltán: A múlt árnyékában
Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán alakja a történelem és az irodalomtörténet rejtett zugaiban él. Ez a név, amely egyet jelent a gyermekre nehezedő apai örökséggel, most újabb emléket hoz a felszínre: előkerült egy saját kézzel írt verse. Az antikvarium.hu aukcióján megvásárolható kézirat szinte páratlan művelődéstörténeti értéket képvisel, hiszen a Petőfi család relikviái már évtizedekkel ezelőtt közgyűjteményekbe kerültek, így kevés magántulajdonban lévő dokumentum maradt fenn.
A költői nyomás súlya
Petőfi Zoltán, aki napra pontosan kilenc hónappal a márciusi forradalom kitörése után látta meg a napvilágot, diákként indult az életbe, majd apjához hasonlóan fiatalon a színészi pályára lépett. Írt verseket, prózát, fordított, és próbálta tartani a világ legnagyobb magyar költőjének fiaként ránehezedő hatalmas elvárásokat. Rövid, küzdelmes életében kevés alkotása jelent meg, ezek azonban tehetségéről tanúskodnak. Egyedisége és szándékai elnyomták azokat a sztereotípiákat, amelyek az apa tragikus örökségéhez kötötték őt.
Sorsfordító vers: „Határa van…”
A most felbukkant kézirat, amely egy nyolcsoros költemény, a „Határa van…” címet viseli. Ez az irodalmi darab érzékletesen tükrözi Zoltán belső vívódásait, az élet és az érzelmek határtalansága felett érzett tehetetlenségét:
Határa van a föld és az égnek,
Határa van a nagy tengereknek,
Bánatomnak ha határa volna,
A két szemem oly sokat nem sirna.
De mióta elhagyott a csalfa,
Nincs szivemnek semmi nyugodalma,
Egy vigasztal nehéz bánatomban,
Hogy az élet még sem határtalan.
Ennek a versnek három másik változata található a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében, de nincs köztük két azonos szövegű változat. A kézirat most árverésre kerül, így új fejezetet kapcsol Petőfi Zoltán hagyatékához. A vers utóélete, közgyűjteményekben őrzött változatai is az alkotáshoz fűződő különleges irodalmi érdeklődést mutatják, mégis, az árverésre kerülő példány kétségtelenül egyedi kincs.
Petőfi Zoltán hagyatéka
Zoltán rövid életének tárgyi emlékei gondosan vándoroltak kézről kézre a történelem során. A kézirat először Dolinay Gyula birtokába került, aki lezárva eljuttatta azt Gyulai Pálhoz. Később, az 1920-as években Szalay József gyűjteményébe került, majd 1937-es árverését követően Vasberényi Géza könyvtáros szerezte meg. Jelenlegi tulajdonosa több mint egy évtizeden át őrizte ezt a páratlan irodalmi relikviát.
A kihagyhatatlan lehetőség
A kézirat most az antikvarium.hu árverésén várja új tulajdonosát, amely február 13-tól 23-ig tart. Ez az esemény nem csupán egy művelődéstörténeti relikvia megszerzésének lehetősége, hanem egyben tisztelgés is egy fiatal költő előtt, aki hiába szenvedett az apja emlékéből fakadó nyomasztó elvárások súlyától, mégis képes volt önálló irodalmi nyomot hagyni.
Forrás: index.hu/kultur/2025/02/15/petofi-zoltan-petofi-sandor-fia-versek-irodalom-aukcio-kezirat/
