Többet sportolunk, többet mozgunk – hatalmasat javult a magyarok aktivitása
Az Eurobarométer szeptember végén hozta nyilvánosságra azt a felmérését, amely az uniós országok sportolási és fizikai aktivitási szokásait vizsgálta. Magyarországon a javulás mértéke kiemelkedő volt.
A soha nem sportolók aránya 59 százalékról 13 százalékponttal, 46 százalékra csökkent. Ez Málta 15 százalékpontos javulása után a második legnagyobb csökkenés az Európai Unióban. A soha nem sportolók ötöde kezdett el mozogni, és a ritkán sportolók aránya is csökkent, egy százalékponttal.
A rendszeresen sportolók aránya megkétszereződött, 4 százalékról 8 százalékra emelkedett. Az Unióban a soha nem sportolók aránya 45 százalékról 39 százalékra, azaz 6 százalékponttal csökkent, a rendszeresen sportolóké pedig 8 százalékról 9 százalékra nőtt.
Az Aktív Magyarország program költségvetésének megháromszorozása nyomán több mint 200 bringapark, 50 futókör, 25 görpark, 26 korcsolyapálya és 100 iskolai mászófal épült, megújult 130 turistaház, erdei és vízparti szálláshely. A Millió lépés az iskoládért játékban több mint 500 ezren gyűjtötték a lépéseket.
A javulás ellenére nincs ok az elégedettségre: Finnországban 10, Svédországban 14, Szlovéniában 24, Csehországban 25, Szlovákiában 42 százalék a soha nem sportolók aránya. A sporton kívüli fizikai tevékenység gyakorisága is javult: 10 százalékponttal csökkent a soha, további 8-cal a ritkán mozgók száma, a hetente többször mozgóké 7, a szinte minden nap mozgóké 11 százalékponttal nőtt.
A további javuláshoz célzott programok kellenek az egyetemisták, az idősek, a munkanélküliek és a hátrányos helyzetűek körében. Csökkenteni kell a gyerekek képernyőidejét, a sportegyesületeknek helyet kell adniuk a nem élsportoló fiataloknak, és érdemes fontolóra venni a sport- és fitneszszolgáltatások 27 százalékos áfájának csökkentését.
Az Aktív Magyarország Program folytatódik. Az aktív mobilitási főosztály a Közlekedési Minisztériumhoz került, ahol lesz új KRESZ, közlekedési alapvizsga a tíz év körüli gyerekeknek, erősebbek lesznek a Bringázz a suliba, munkába! kampányok, támogatják az iskolautcák kialakítását, és lehetővé teszik a kerékpáros munkába járás anyagi támogathatóságát.
A rendszeres mozgásnak az egészségi állapotra gyakorolt hatása három-négyszer nagyobb, mint az egészségügyi ellátórendszeré. Finnország 1972-ben indította el az Észak-Karélia-programot: akkor a várható élettartam 70,7 év volt Finnországban és 69,7 év Magyarországon, 2024-ben viszont már 82,3 év, illetve 76,7 év. A 65 év alatti férfiak szív-koszorúér betegség miatti halálozása 1972-ben Finnországban kétszer akkora volt, mint Magyarországon, 2019-re viszont a finn érték harmada a magyarnak.
Az egészségi állapot érdemi javításához évtizedeken át következetesen folytatott, pártokon és kormányokon átívelő programra van szükség.
