Teljes egészében magyar közpénzből fizették az atlétikai világdöntő 10 millió dolláros díjazását
Az első alkalommal, szeptember 11. és 13. között megrendezett atlétikai világdöntő 10 millió dolláros nyereményalapját teljes egészében a magyar kormány fizette – derült ki egy dokumentumból. A háromnapos verseny Budapestre hozásáért a kormánynak összesen 15 millió dollárnyi, mintegy 4,7 milliárd forintnyi közpénzt kellett fizetnie, amelynek nagy része a sportolók díjazására ment el.
A szervezők szerint hatalmas sikerrel rajtolt a World Athletics vadonatúj, kétévente megrendezni tervezett eseménye, amely háromszor három óra tömény atlétikát kínál a világ legjobb atlétáival.
Azt már a budapesti esemény előtt jóval meghirdette a nemzetközi szövetség, hogy a háromnapos versenyen a sportág történetének legmagasabb pénzdíját, 10 millió dollárt osztanak szét a sportolók között – még a nyolcadik helyezettek is kétezer dollárt kapnak, a győztesek pedig 150 ezer dollárt. Arról azonban egyszer sem beszéltek a szervezők, hogy az átszámítva 3,2 milliárd forintos nyereményalapot nem a nemzetközi szövetség, hanem a magyar kormány fizeti teljes egészében közpénzből.
Ez egy 2024-es szerződésből derült ki. A magyar felet a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség képviselte, és a szerződés legfontosabb tétele az volt, hogy a rendező ország finanszírozza a teljes 10 millió dolláros pénzdíjalapot és a rendezési költségeket, a nemzetközi szövetségnek fizetendő ötmillió dolláros jogdíjon felül. Cserébe a rendező fél megkapja a jegybevételt, valamint a szponzori és közvetítési jogok bevételeinek nagyobb részét.
A 10 millió dollárt egy hónappal a verseny megrendezése előtt kellett átutalni, és külön kikötötték, hogy minden díjazott sportoló a nyereményét adómentesen veheti fel. A rendezési jogdíjat, ami még pluszban ötmillió dolláros, azaz 1,6 milliárd forintos tételt jelentett, nem egy összegben kellett átutalni, hanem négy határidőt szabtak meg. Az első három még az április 12-i választás előtt volt, a negyedik, kétmillió dolláros utolsó tételt június 30-ig kellett kifizetni – ennek már az új kormány tett eleget.
Árfolyamtól és kerekítéstől függően ez az összeg nagyjából 4,7 milliárd forintot jelent, és még erre jönnek rá a rendezési költségek. Eredetileg az atlétikai világdöntőt Balásy Gyula cégei szervezték volna, de velük júliusban szerződést bontott a TISZA-kormány, és az új, meghívásos közbeszerzés szerint az IRUB Kft. vállalta el a munkát 3,2 milliárd forintért. A pénzdíjalap, a jogdíj és a szervezési költségek így elérték a nyolcmilliárd forintot.
Érdekesség, hogy az előző kormány eredetileg 16,75 milliárd forintot biztosított az NRÜ-nek az atlétikai világdöntő megrendezésére, azt viszont még nem lehet tudni, hogy a tényleges rendezési költségek milyen elemekből állnak, és hogyan alakult a végleges költségvetés, mennyit használtak fel a 16,75 milliárd közpénzből. Ha a rendezés teljes költsége 10 milliárd forint alatti összegből valósult meg, akkor az új kormány mintegy hétmilliárd forintot spórolt meg a szerződések felbontásával.
Azt még nem tudni, hogy mennyi bevételt hozott a magyar kormánynak a verseny megrendezése. A szervezők bejelentése szerint mind a három nap telt házzal ment a 250 milliárd forint közpénzből épült, az év jelentős részében kihasználatlan Zsivótzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Piaci alapon 61 ezer jegyet értékesítettek összesen, amely 30 ezer forintos átlagos jegyárral számolva nagyjából 1,7 milliárd forintot jelent. Ez az összeg elenyésző a rendezési költségekhez képest, így még nem tudni, pontosan mekkora veszteséggel zárta a magyar kormány az atlétikai világdöntőt.
A két év múlva esedékes versenynek még nincsen házigazdája.
