Irán vérdíjat tűzött ki amerikai katonák fejére
Az iráni hadsereg 2026. augusztus 17-én bejelentette, hogy kilencmillió forintnak megfelelő vérdíjat tűzött ki amerikai katonák megölésére vagy elfogására. Érdekesség, hogy a díj összegének a duplájára emelkedik, ha a támadást nő hajtja végre. Ez a döntés egy újabb óriási lépést jelent a Teherán és Washington közötti feszültségben, mely már hónapok óta fokozódik a térségben.
A bejelentést követően Amir Hatami, az iráni hadsereg főparancsnoka hangsúlyozta, hogy Irán két párhuzamos fegyveres erővel rendelkezik: a reguláris hadsereggel (Artes) és az Iszlám Forradalmi Gárdával, amely a rendszer ideológiai védelmét szolgálja. Ennek tükrében a vérdíj kikiáltása nem csupán a katonák ellen irányul, hanem a saját társadalom ellen is, amely a külföldi médiával való kapcsolatfelvétel szigorítását célozza.
Az iráni parlament ugyancsak egy törvénytervezetet fogadott el, amely büntethetővé teszi az „ellenségesnek minősített” sajtónak adott interjúkat. A törvény értelmében hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetés vár azokra, akik ilyen sajtóval való kapcsolatfelvételük során eljárnak, továbbá a külföldi nagykövetségekkel való érintkezés is szigorúbb nyilvántartást igényel.
Az új szabályozás célja, hogy a rezsim kontroll alatt tartsa a nyilvános diskurzust, és megakadályozza a külföldi militánsokkal való együttműködést. A törvénytervezet várhatóan az Őrök Tanácsának jóváhagyása után léphet életbe, amennyiben az összhangban lesz az alkotmányos és iszlám jogrenddel.
Irán az amerikai–iráni háborúra tekintettel hozta ezeket a lépéseket, ahol a régióban állomásozó amerikai bázisok is célpontokká váltak. A Teherán korábban már hangoztatta, hogy minden olyan helyszínt legitim célpontnak tekint, ahonnan az Egyesült Államok csapásokat indít Irán ellen.
Ez a helyzet nem csupán a katonai eszkalációról szól, hanem arról is, hogy a felek gazdasági kapacitásaik révén próbálják erőfitogtatásukat fenntartani a közel-keleti térségben. A vérdíjról hozott döntés tehát több mint egyszerű fenyegetés; képviselheti a rezsim bel- és külpolitikai stratégiájának egy újabb fázisát.
