Ursula von der Leyen: Grönland nem eladó, Donald Trump hibázott az újabb büntetővámokkal
A svájci Davosban megnyílt 2026-os Világgazdasági Fórum nem csupán a globális gazdasági trendek megvitatásának színhelye, hanem a világ politikai feszültségeinek is kiemelt fókusza. Az esemény egyik megnyitóbeszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mondta el, hangsúlyozva, hogy most, az 56. alkalommal megrendezett fórum során, a világ legfontosabb politikai kihívásaival kell szembenézni. Különösen a grönlandi annexió kérdése került a figyelem középpontjába.
Von der Leyen rámutatott, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet, amelyet a világjárvány és az ukrajnai háború idézett elő, hasonló felfordulásokat keltett, mint amelyek 1971-ben Richard Nixon elnök döntéseivel kezdődtek. Az EU elnöke hangsúlyozta, hogy az Európa függetlensége a legfőbb kérdés, amire figyelni kell. A politikai és gazdasági táj képét folyamatosan alakítják a globális változások.
A fórum alatt Von der Leyen bejelentette, hogy az EU a globális nyersanyag- és energiaellátás stabilitására törekszik, és szükséges lépéseket tett a védelmi képességei megerősítésére. Az EU az előző héten tudatta, hogy 90 milliárd eurónyi támogatást szavazott meg Ukrajnának, ezzel is jelezve elköteleződését a béke mellett.
„Az északi-sarki biztonság kiemelt fontossággal bír számunkra, és osztjuk az Egyesült Államok aggodalmait is” – mutatott rá az elnök. „Ugyanakkor fontos, hogy a közös érdekeinket védjük.” Von der Leyen egyértelművé tette, hogy a szuverenitás kérdése nem tárgyalható: „Dániával és Grönlanddal közvetlenül fogunk együttműködni, és a szuverenitásukat minden körülmények között tiszteletben tartjuk.”
A politikai beszéd egyik legfőbb üzenete Trump kritikája volt, aki javasolt újabb vámok bevezetésével próbálta befolyásolni a kereskedelmi kapcsolatokat a régi szövetségesek között. Von der Leyen emlékeztette a közönséget arra, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak hitelesnek kell lenniük, ha az országok partnerségre törekszenek.
Az EU nemcsak a kereskedelmi kapcsolatok, hanem a jövő technológiai fejlődése terén is ambiciózus tervekkel lép fel. Von der Leyen kijelentette: „Európa a világ élvonalába került a kulcstechnológiák terén, és a védelmi kiadások jelentős növelésével is lépéseket tettünk.” Az európai védelmi ipar költségvetése 2030-ig 800 milliárd euróval emelkedik, ami a kontinens védelmi képességeinek új szintre emelését célozza.
Összességében Ursula von der Leyen beszéde a politikai szolidaritásról, a határokon átnyúló együttműködésről és az Európa előtt álló kihívásokról szólt, egyértelmű üzenettel, hogy Grönland szuverenitása nem képezheti vita tárgyát, hangsúlyozva a közös biztonsági stratégia szükségességét a NATO valamint más szövetséges országokkal együtt.
