A Soros-tervtől a Fudanig: nyilvánosságra került az elmúlt 16 év nem közölt kormányhatározatainak listája
2010 és 2026 között 3598 olyan kormányhatározat született, amely nem jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormány most közzétette ezek éves listáit, amelyek a döntések sorszámát és címét tartalmazzák, a szövegüket nem. A döntéseket korábban közvetlenül az érintett kormányzati vezetők kapták meg.
Az úgynevezett 2000-es határozatok nem azonosak a minősített adatot tartalmazó, 3000-es sorszámú döntésekkel, amelyeknek még a címe sem nyilvános. Utóbbiakból mintegy százat szeptember 9-től kezdett közzétenni a Miniszterelnökség, első körben a Századvégnek adott állami megbízásokról szóló döntéseket.
A 2000-es határozatokról korábban főként sajtóhírekből lehetett tudni. Augusztusban két ilyen döntésről derült ki, hogy a választás előtt a kormány 7,2 milliárd forintért vett volna épületet Brüsszelben, és hogy az átadás-átvétel előtt felgyorsították a közpénzek kifizetését. Mindkét határozat szerepel a mostani listán.
2010 és 2013 között évente 10–20 ilyen határozat született. A számok 2014-től emelkedtek: 2014-ben 33, 2015-ben 43, 2016-ban 74, 2017-ben 117, 2018-ban 142, 2019-ben 187, 2020-ban 385, 2021-ben 679, 2022-ben 470, 2023-ban 635, 2024-ben 273, 2025-ben 419, a 2026-os listán pedig 70 tétel szerepel.
A csúcsév 2021 volt, amikor a kormány átlagosan csaknem napi két ilyen döntést hozott. Ezek kisebb része szólt közvetlenül a járványról, például a védettségi igazolásról, a Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyárról és uniós vakcinabeszerzésről. 132 határozat címe kezdődött így: „A Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében…”.
Ugyanebben az évben nyilvánosság nélkül döntöttek többek között a MOL Új Európa Alapítványnak juttatott vagyonáról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozásáról és finanszírozásáról, a Budapest Airport többségi állami megszerzésének előkészítéséről, valamint a Gripen vadászgépek bérleti szerződésének módosításáról.
A listákon a nemzeti konzultációk is szerepelnek: 2017-ben a Soros-tervvel kapcsolatos konzultáció, 2018-ban a családpolitikai, 2020-ban a börtönbizniszről szóló és a koronavírussal kapcsolatos, 2022-ben a brüsszeli szankciókról szóló, 2023-ban pedig az aktuális közéleti kérdésekről szóló konzultáció.
A Budapest–Belgrád vasútvonalról 2015 óta rendszeresen születtek ilyen döntések. 2020-ban nem nyilvános határozatban hagyták jóvá a Kínai Exim Bankkal kötendő finanszírozási megállapodást, 2025-ben pedig a Ferencváros és Soroksár közötti szakasz hitelszerződését.
A leggyakoribb tétel a nagyvállalatok beruházásainak állami támogatása: 540 határozat címében szerepel a „nagybefektető” vagy „nagyberuházó” szó, 2025-ben 143 ilyen döntés született. 2020 és 2023 között 187 határozat hagyta jóvá valamely állami szerv védelmi célú beszerzési tervét.
A listán szerepel még az országnév 2011-es megváltoztatásából eredő feladatokról szóló döntés, Munkácsy Mihály Golgota című festményének megszerzése 2018-ban, valamint koronavírus-vakcina kölcsönadása Lengyelországnak 2022-ben.
A sorszámozás nem folyamatos: 2021-ben a legmagasabb sorszám 2882/2021 volt, a listán mégis csak 679 határozat szerepel. A 16 év alatt összesen mintegy 4100 sorszámot adtak ki a 2000-es sorozatban, ennél közel ötszázzal kevesebb szerepel a listákon, a hiányzó sorszámokról a közzétett anyag nem ad tájékoztatást.
