Schmidt Mária szerint visszacsöppentünk a 2000-es évek elejére
Schmidt Mária a Facebookon reagált a Terror Háza Múzeum újranyitásáról szóló cikkre. A múzeum leváltott főigazgatója azt írta, úgy érezte, mintha visszacsöppent volna a 2000-es évek elejére, mert ugyanazokat az érveket hallja, mint akkoriban.
Schmidt Mária szerint ez a baj a szakmai konszenzusra való hivatkozással, mivel a történelemtudomány folyamatosan változik. A cikk egyes állításaira és idézeteire is reagált.
Rainer M. János állítására visszakérdezett: vajon minek minősül a 15 ezer műtárgy, ha a Terror Háza Múzeum nem egy klasszikus múzeum. Eörsi Lászlónak azt üzente, hogy dacára annak, hogy csak lélekben tudott ott lenni, mégis ugyanazt az unalmas és avítt véleményt tudja mantrázni.
Schmidt Mária szerint ez megmutatja, hogyan használja az SZDSZ-es szellemi csapat a tudomány szót. Álláspontja szerint a tudomány itt egy hatalmi pozíciót jelent, nem pedig a világ megismerésére szolgáló módszertant, hanem egy mindig változó ortodoxiagyűjteményt, amit ők határoznak meg, és amitől az eltérést kiközösítéssel büntetik.
Arra a részre is reflektált, amelyben Eörsi László azt állította, hogy a múzeumot kevéssé tudományos elvek alapján állapították meg. Schmidt Mária szerint ezzel érkeztek meg a legsúlyosabb érvhez, amelyet a liberális történészgárda már unalomig ismételt a kommunista diktatúrára, a Szálasi-korszakra és a zsidóságot ért elnyomásra utalva.
Ez őt arra emlékezteti, amikor Fejtő Ferenc amiatt aggódott, hogy a múzeum a kommunizmus bűneit helyezi reflektorfénybe. Schmidt Mária szerint nyilvánvalóan a pesti srácokat és lányokat az értéktöbbletelmélet foglalkoztatta a nap minden egyes percében, vagy akkor, amikor egy bajtársukat agyonlőtték a szovjet megszállók. Hozzátette: arra persze nem is gondolt, hogy egy általános vagy középiskolás diákot pont az érdekel egy ilyen kiállítás során, hogy milyen éttermiségi viták zajlottak a Petőfi Körben. Megkérdezte, hogy lehet, hogy Eörsi ezért nem tudott soha értelmezhető kiállítást csinálni.
Több okra is visszavezethető a holokauszt hiánya
Schmidt Mária arra is kitért, hogy a Terror Háza Múzeum miért nem vállalta a holokauszt részletes tárgyalását. Mint írta, a múzeum létrehozását megelőzően döntött az első Orbán-kormány a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont létrehozásáról.
Nemcsak a készülő múzeumra való tekintettel nem kívánták megjeleníteni a magyar holokausztot, hanem azért sem, mert a magyar zsidóság második világháború alatti tragédiájának bármilyen terjedelmű tárgyalása az Andrássy út 60-ban kialakított múzeumban ellentétes lett volna azzal a felfogással, amit a kiállítás tervezői vallottak. A magyar holokauszt ugyanis nem jeleníthető meg sem előzményként, sem kiegészítésként az Andrássy út 60. történetébe.
Schmidt Mária szerint a holokauszt olyan magyar és összeurópai tragédia, amelynek önálló bemutatásától nem lehet eltekinteni. Végül pedig félrevezető lett volna beemelni a magyar zsidóság tragédiáját egy olyan épületbe, amely elsősorban a kommunista diktatúra terrorszervezeteinek székházaként vált hírhedtté.
Schmidt Mária szerint Tarr Zoltán magáévá teszi a liberális hisztit
Schmidt Mária szerint a múzeum már az első perctől kezdve egy szálka a liberális történészcéh szemében. Ennek az az oka, hogy a rendszerváltoztatás után, szakítva a liberális történetírással, létrejött egy ilyen múzeum és emlékhely, miközben egyenlőségjelet tettek nemzeti és nemzetközi szocializmus között, valamint megkérdőjelezték a második világháborúban győztes nagyhatalmak erkölcsi és morális fölényét.
Ezáltal egyértelművé vált, hogy egy emberellenes diktatúra legyőzésére szövetkeztek egy másik emberellenes diktatúrával. Azzal pedig, hogy nevén nevezték a tetteseket, megteremtették a múlttal való szembenézés lehetőségét, amely a rendszerváltoztatást követően elmaradt.
A múzeum jelentette az első lépést a nyelv visszavételében is. Az olyan szavak, mint a bűn, a szabadság, a tettes vagy az áldozat, visszakapták eredeti jelentésüket. Ez pedig határtalan dühöt és gyűlöletet keltett, ami azóta is csak forr. Schmidt Mária szerint erről szól valójában a Terror Háza Múzeum körüli liberális hiszti, amelyet hallgatásával magáévá tesz Tarr Zoltán.
Tüntetést is szerveztek az újranyitás előtt
Tarr Zoltán felmentette a főigazgatói posztból Schmidt Máriát. A Fidesz később köszönetet mondott neki, majd szégyenteljesnek nevezték ezt a lépést. A frakció szerint megérkeztek az újkommunisták.
Schmidt Mária jelezte, a közösségi médiából értesült a leváltásáról, majd azt állította, hogy semmilyen tartalmi vagy nézőpontbeli problémáról nem kapott tájékoztatást. Tarr Zoltán eközben bejelentette, hogy újranyitják a múzeumot, aminek tényére Schmidt Mária előbb elvesztette a fonalat, majd az ingyenesség kérdéskörét firtatta. Végül az újranyitás napján, valamint az azt megelőző napon is beleállt a miniszterbe.
Az intézmény átalakítása és a menesztés miatt vasárnapra tüntetést szerveztek a Terror Háza Múzeum elé.
