Magyarország újabb vétót helyezett kilátásba a brüsszeli EU-csúcson
Bóka János, Magyarország uniós ügyekért felelős minisztere nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy Magyarország nem fogja támogatni Ukrajna uniós csatlakozásának felgyorsítását, valamint a szövegezett közös nyilatkozatokat a közelgő brüsszeli csúcson. Állítása szerint a tervezet több ponton is ellentétes a magyar érdekekkel és a nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében alkalmazott kormányzati irányelvekkel.
Európai egység: újabb töréspontok
A magyar kormány véleménye szerint a közös nyilatkozat jelenlegi szövegezése nem alkalmas arra, hogy tárgyalások alapja legyen. Ez ismételten a huszonhét tagállam közötti konszenzus hiányát eredményezheti, amennyiben Magyarország megvétózza az ukrán csatlakozás támogatásáról szóló közös állásfoglalást. Erre már korábban is volt példa; a március eleji rendkívüli csúcs után külön dokumentumot kellett kiadni a tagállamok egyet nem értése miatt.
A közös finanszírozás és fegyverkezés kérdése
Magyarország ellenezte az Ursula von der Leyen által javasolt 800 milliárd eurós felfegyverzési terv finanszírozási módját is, amely az Európai Unió közös hitelből történő finanszírozását irányozná elő. Bóka szerint Magyarország ugyan támogatja az európai védelmi ipar fejlesztését, de határozottan ellenzi, hogy ezt közösen felvett hitel fedezze.
Energiaárak és szankciók elleni küzdelem
A miniszter kiemelte, hogy hazánk prioritása a magas energiaárakat okozó uniós szabályozások felülvizsgálata. Kiemelten foglalkozott a szankciós rendszerrel, a kötelező gáztározási időszakokkal és a szén-dioxid-kvóta-kibocsátási rendszerrel, amelyeket a kormány a magas energiaárak előidézőjeként tart számon. Magyarország a nagyobb energiabiztonság érdekében ezek módosítását szorgalmazza.
Jogállamisági viták és magyar álláspont
Bóka János élesen bírálta azt is, hogy az uniós 2025-ös jogalkotási program jogállamisági elemeket próbál erősíteni, amelyek szerinte ideológiai nyomásgyakorlásként értelmezhetők. A magyar kormány álláspontja szerint a dokumentum nem tükrözi a magyar prioritásokat, különösen a migráció kérdésében, ugyanis az innováció helyett a hagyományos migrációs paktum végrehajtására helyezi a hangsúlyt.
Európai civil szervezetek és átláthatósági problémák
A miniszter szerint a civil szervezetek finanszírozási kérdéseinek átláthatóságára vonatkozó uniós szabályozások továbbra is hiányosak. Egyúttal arra szólított fel, hogy az európai intézmények működésének jogállamisági és integritási aspektusairól szóló viták előtérbe kerüljenek, hivatkozva az Európai Parlament legújabb korrupciós botrányaira.
A nemzeti érdekek előtérben
Az uniós politikában különutas helyzetet vállaló Magyarország továbbra is határozottan ragaszkodik saját pozícióihoz, még akkor is, ha ezzel szembe kerül a többi tagállam álláspontjával. A brüsszeli csúcs tárgyalásai ismételten rámutattak arra, hogy a konszenzust nem feltétlenül garantálja minden tagállam közötti együttműködés.
