Magyar Péter kezdeményezi a képviselők mentelmi jogának eltörlését
Magyar Péter kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében. Ezzel megszűnne a képviselők sérthetetlensége, de megmaradna politikai tevékenységük felelősségmentessége. A szabályozás nem példátlan a fejlett demokráciákban: közvádas bűncselekményeknél a holland, brit, ausztrál, kanadai és amerikai politikusoknak sincs mentelmi joguk.
Magyar Péter közösségi oldalán írt bejegyzésében jelentette be a kezdeményezést. Török Gábor politológus rámutatott, a javaslat rendkívül népszerű, de érdemben semmi sem változik tőle, hiszen a parlamenti gyakorlat szerint minden közvádas indítványnál eddig is szinte automatikusan felfüggesztették a mentelmi jogot.
Felelősségmentesség és sérthetetlenség
A mentelmi jog története az ókori Rómáig nyúlik vissza, a néptribunok külön védettséget élveztek feladatuk szabad gyakorlása érdekében. A modern magyar parlamentarizmus az 1848-as áprilisi törvényekkel vette kezdetét, ezzel a mentelmi jog a képviselői munka alapvető biztosítékává vált, hogy megvédje a törvényhozókat a kormány és a királyi udvar önkényétől.
A hatályos Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg, a részleteket a 2012-es országgyűlési törvény tartalmazza. A mentelmi jog két fő részből áll: a felelősségmentesség (immunitás) értelmében a képviselő nem vonható felelősségre a leadott szavazata vagy a megbízatása gyakorlása során közölt tény, vélemény miatt. A sérthetetlenség (inviolabilitás) szerint a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható büntetőeljárás, szabálysértési eljárás vagy kényszerintézkedés. Tettenérés esetén a képviselő őrizetbe vehető, de az eljárás folytatásához haladéktalanul kérni kell a parlament jóváhagyását.
A jelenlegi szabályozás alapján mentelmi jog illeti meg a nemzetiségi szószólókat, a bírákat, az ügyészeket, az Alkotmánybíróság tagjait és az Állami Számvevőszék elnökét is. A mentelmi jog eltörlése két szempontból érintheti a most felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt: a közvagyonnal kapcsolatos ügyekben nem kellene parlamenti hozzájárulást kérni a képviselőkkel szembeni büntetőeljáráshoz, ugyanakkor még nem tisztázott, hogy a hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek védelme kiterjed-e a változásra.
Nemzetközi gyakorlat
Az uniós jog 1965 óta ismeri a mentelmi jog intézményét, amely szerint az Európai Parlament képviselői ellen nem indítható vizsgálat, jogi eljárás, és nem vehetők őrizetbe a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazataik miatt.
A világ számos fejlett demokráciájában egyáltalán nem létezik mentelmi jog a képviselők parlamenten kívüli, köztörvényes vagy közvádra üldözendő bűncselekményei esetén. Közvádas bűncselekmények esetén nincs mentelmi jog az Egyesült Királyságban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon, ahol a képviselőknek kizárólag a parlamenti beszéd szabadsága biztosított, a köztörvényes büntetőjog alól nem kapnak felmentést. Ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban is. Hollandiában az alkotmány garantálja a parlamenti felszólalások szabadságát, de a magánemberként elkövetett bűncselekményeknél a képviselők nem élveznek sérthetetlenséget, mivel a törvények és a független igazságszolgáltatás garanciái elégségesek.
