Egy állami ajándék, amely magánkézbe került?
Kovács Gergely, a 12. kerület polgármestere robbantotta a hírt szombati bejegyzésében: egy értékes, 50 ezer négyzetméteres budai ingatlan, amelyet a magyar állam évekkel korábban ingyenesen adott át a Református Egyháznak, a Bank Center Kft. tulajdonába került. Mindez egy „csere” eredményeként történt, amelynek részleteiről szinte semmi nem világos.
A szóban forgó ingatlan, amely a Virányos út és a Szilágyi Erzsébet fasor között helyezkedik el, korábban a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozott, majd 2023-ban került a Református Egyházhoz „hitéleti és oktatási célok elősegítése érdekében”. Az állam azonban még az ingatlan átadása előtt komoly változtatásokat hajtott végre: megnövelte a terület beépíthetőségét, csökkentette a zöldterület mértékét, és engedélyezte a lakófunkció kialakítását. A terület értékét az MNV korábban 9,19 milliárd forintra becsülte.
Kovács Gergely bejegyzésében különösen aggályosnak nevezte az ingatlan „cseréjének” körülményeit. Mint mondta, „a csere” akár 1 forintos értékre is megtörténhetett, és a rendelkezésre álló információk alapján az adásvétel körülményei átláthatatlanok. „Úgy gondoljuk, hogy ha valaki közfeladat ellátására kap állami vagyont, akkor közérdekű adat annak további sorsa is” – fogalmazott a polgármester.
Zavaros jogi háttér és kormányzati felmentések
Az ügy kapcsán a polgármester jogi aggályokat is megfogalmazott. A nemzeti vagyonról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy az állam által ingyenesen átadott ingatlanokat 15 évig nem lehet elidegeníteni. Ehhez képest Kovács szerint az utóbbi években számtalan esetben adott felmentést a kormány, különösképpen a 12. kerületben. Ezzel lehetővé vált, hogy a Református Egyház az ingatlant egy fejlesztőnek tovább értékesítse – gyakorlatilag szabályosan megalapozva a magánkézbe kerülést.
A polgármester hivatala 2024 végén közadatigénylést nyújtott be az ügy további részleteinek tisztázása érdekében, ám választ nem kaptak. Az egyház részéről mindössze annyi érkezett vissza, hogy a Református Zsinati Hivatal az ünnepi időszakban zárva tartott.
A háttértörténet kérdései
Kovács bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó terület átsorolása 2023 februárjában kezdődött, amikor Kocsis Máté és Gulyás Gergely egy salátatörvény-javaslatot nyújtott be. Ebben döntöttek az ingatlan átadásáról a Református Egyháznak. Ezzel párhuzamosan módosították a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó kormányrendeletet, amely lehetővé tette a terület beépíthetőségének drasztikus növelését.
A törvényi változtatásoknak köszönhetően a jelenleg zöldterületi mutatókkal rendelkező ingatlan rövid időn belül teljesen más szerepet tölthet be. A polgármester értékelése szerint ennek eredményeként a beruházó akár már 15 éven belül teljesen beépítheti a területet, sőt bizonyos feltételek mellett akár hamarabb is értékesítheti.
A nyilvánosság és az érdekképviselet hiánya
A terület tulajdonjogának megváltoztatása súlyos kérdéseket vet fel a közérdek és az átláthatóság szempontjából. Az ingyenesen átruházott, kiemelkedő értékű ingatlan magánkézbe játszása újra rávilágít arra, milyen vitás helyzeteket eredményezhet az állami vagyon kezelése. Az állampolgárok és az önkormányzatok igényelhetik az átlátható döntéshozatalt, mégis gyakran találkoznak a joghézagokkal és a bürokrácia akadályaival.
Mi lesz a zöldterületekkel?
Nem hagyható szó nélkül a zöldterületek helyzete sem. Az ingatlan korábbi minősítése alapján a zöldfelület aránya kiemelkedő volt, a fejlesztési módosítások azonban ennek eltűnését vetítik elő. Budapest egyik legértékesebb, építhetőség szempontjából átalakított területe újabb példája annak a folyamatnak, amelyet számos környezetvédelmi és várostervezési szakértő régóta kritizál. A fejlesztések módja és célja ezúttal sem tükrözi a fenntarthatósági szempontok prioritását.
Kérdések megválaszolatlanul
Vajon milyen mechanizmusok teszik lehetővé, hogy az állami tulajdon olyan magánbefektetőkhöz kerüljön, akik adott esetben érdemi ellenszolgáltatás nélkül juthatnak hatalmas vagyonokhoz? Mi indokolja, hogy az ilyen és ehhez hasonló ügyletek ennyire átláthatatlanok legyenek? És legfőképpen: kinek áll érdekében?
Kovács Gergely polgármester fellépésével a figyelem újra a magyarországi állami vagyon kezelésének ellentmondásaira irányul. Az eset híven tükrözi, hogy az igazság feltárásához még hosszú út vezethet – ezúttal is számos kérdés maradt megválaszolatlanul.
