A Tisza-kormány átalakítja a kamarai rendszert: eltérő irányok, új közfeladatok
Egyfelől eltörölt hozzájárulás, megszüntetés, törvényességi felhívás, másfelől megerősített szakmai önkormányzatiság, visszaállított kötelező tagság – a Tisza-kormány eddigi és tervezett kamarai intézkedései eltérő irányokba mutatnak. Miközben helyreállítják az orvosi kamara jogosítványait, az igazságügyi szakértői kamara a működőképességéért küzd a minisztériummal.
Az orvosi kamarát érintő törvénymódosítást visszaküldő államfő érvelése más kamarák esetében is felveti a kérdést: meddig terjedhet az állami beavatkozás a szakmai önigazgatásba? A Tisza-kormány lépései alapján átalakulóban van a kamarák és az állam viszonya, újrarendezve a köztestületek közfeladatait, önkormányzati jogosítványait, finanszírozását és az állami szervekkel való kapcsolatát.
Hozzájárulás eltörlése, tagdíjreform
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 16-án a Facebookon közölte, hogy eltörlik a csaknem 900 ezer vállalkozó által kötelezően fizetendő ötezer forintos kamarai hozzájárulást. A kormány átmeneti jelleggel kamarai biztost jelölt ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, hogy minden közpénzt átláthatóan, felelősen és hatékonyan használjanak fel – jelentette be Kapitány István. A gazdasági és energetikai miniszter azt is jelezte, hogy az előző két év támogatásaiból számításaik szerint hárommilliárd forint felhasználatlanul maradhatott, amit azonnali hatállyal visszavesznek.
A több mint 400 ezer taggal működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2027-től Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven, új szervezeti és választási rendszerben működik tovább. A kamara átfogó tagdíjreformot készít elő, amelynek révén elsősorban az őstermelők, a kistermelők és a kisebb családi gazdaságok tagdíját csökkentenék jelentősen, de a nagyobb gazdaságok és élelmiszeripari vállalkozások esetében is mérséklést terveznek.
Tizennégy szakmai kamara
Jelenleg 14 szakmai kamara van az országban, összesen több százezres tagsággal: Magyar Állatorvosi Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, Magyar Építész Kamara, Magyar Gyógyszerészi Kamara, Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, Magyar Orvosi Kamara, Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara, Országos Magyar Vadászkamara, Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara.
Végrehajtók, közjegyzők, szakértők
A Tisza-kormány a bírósági végrehajtás állami, nonprofit alapokra helyezését és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar megszüntetését tervezi. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara működését érintheti, hogy szűkítenék a kötelezően igénybeveendő közjegyzői szolgáltatások körét, felső korlátot vezetnének be a közjegyzők díjazására, egyes hatásköröket a bíróságokhoz, másokat a kormányhivatalokhoz telepítenének, és megszüntetnék a közjegyzőségek számának korlátozását is. A közjegyzők évente több mint egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat, ők folytatják le az összes, évi 120–140 ezer hagyatéki eljárást.
A működésképesség határán táncol a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara. A kormányváltás után is folytatódik a pereskedés az Igazságügyi Minisztériummal. A kamarának jelenleg nincs főtitkára, ugyanis a minisztérium érdemi elbírálásra alkalmatlannak minősítette a kinevezés jóváhagyására irányuló kérelmet, ráadásul a tárca újabb törvényességi felhívással élt a kamara működésének jogszabályba ütközése miatt.
„Önállóan intézzék szakmai ügyeiket”
Egészen más megközelítést tartalmaz az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítása, amelyet szeptember 22-én fogadott el a parlament. Az új szabályozás a Magyar Orvosi Kamara köztestületi szerepének megerősítése érdekében visszaállítja a kötelező kamarai tagságot, továbbá a kamarához rendeli az orvosok szakmai-etikai eljárásait, de szélesíti a szerepét a szakmai döntések előkészítése, a szabályozás, a továbbképzés és a minőségbiztosítás területén is.
A köztársasági elnök szeptember 30-án megfontolásra visszaküldte a törvénymódosítást az Országgyűlésnek. Baka András nem azért élt politikai vétóval, mert nem ért egyet a törvény céljával. Ellenkezőleg: meggyőződése szerint a független szakmai szervezetek működésének autonómiáját jobban erősíti, ha szükségtelen adminisztratív korlátozások helyett a tisztségviselő-választást a testület saját belső szabályaira bízzák.
