Kiszivárgott Donald Trump béketervének részletei: Oroszország fizetne a megszállt Donbászért
A legfrissebb hírek szerint Donald Trump béketerve, mely az orosz-ukrán konfliktus megoldására irányul, drámai fordulatot vetít előre. A terv értelmében Oroszország fizetéseket indítana Kijevnek a Donbász területének bérléséért, miközben Ukrajna megőrizné a terület tulajdonjogát. A kérdéses megállapodás a titkos amerikai-orosz tárgyalások eredményeként született, és sokak szerint ez a megoldás ismét elhanyagolná Ukrajna érdekeit.
Ez a 28 pontos javaslat különösen súlyos következményekkel járna: Kijevnek nemcsak hadseregének létszámát kellene felére csökkentenie, hanem le kellene mondania a nagy hatótávolságú rakéták birtoklásáról is. A tervezet kimondja, hogy az orosz nyelv hivatalos lenne a megszállt területeken, és az orosz ortodox egyházat is elismernék.
A terv tartalma és következményei
Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, Steve Witkoff, és Kirill Dmitrijev orosz megbízott közötti háromnapos tárgyalás eredményeképpen a sajtóértesülések szerint Kijev a nem kívánt kompromisszumra kényszerül. A Trump-adminisztráció képviselői figyelmeztették Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy el kell fogadnia a javasolt feltételeket.
Ugyanakkor az ukrán kormány azonnal elutasította a tervet, Moszkva pedig tagadta, hogy erről tudomása lenne. Zelenszkij korábban többször is hangsúlyozta, hogy nem hajlandó feladni a Donbász területét, amely Vlagyimir Putyin hosszú távú céljai között szerepel.
Az amerikai bérleti séma egy újabb üzleti megállapodásként tekinthető, amely kompenzálhatná Ukrajnát a háborús károkért, de figyelembe kell venni, hogy a terület átadásáról népszavazást kellene tartani, ami valószínűleg elbukna.
Amerikai és európai reakciók
Keith Kellogg, az adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője, bejelentette, hogy távozik a posztjáról, mivel úgy véli, a Trump-adminisztrációt orosz manipulációval tévesztették meg. Ugyanakkor Dmitrijev optimistán nyilatkozott, állítva, hogy az Egyesült Államok képes lesz meggyőzni Ukrajnát a béketerv előnyeiről.
Az amerikai tisztviselők között megosztottak a vélemények: sokan hasonlították a javaslatot az 1938-as müncheni egyezményhez, arra figyelmeztetve, hogy ez a lépés Ukrajna függetlenségét és biztonságát veszélyeztetné. A szövetségesek, akik nem tudtak a titkos paktum részleteiről, aggodalmukat fejezték ki, hogy a javaslatot könnyen elfogadták az oroszok.
Folyamatos harcok és politikai játszmák
Miközben a béketárgyalások folynak, a konfliktus frontvonalain továbbra is heves harcok dúlnak. A legfrissebb támadásokban huszonhat ember életét vesztette, míg több mint százan megsebesültek, a támadások középpontjában Ternopil és Harkiv áll.
A helyzet a nemzetközi politikai színtéren is tombol: európai szövetségesek, mint Lengyelország és Románia, katonai támogatást nyújtottak a drónfenyegetés ellen. Az Egyesült Királyság a közelmúltban egy orosz kémhajó megjelenéséről számolt be partjainál, amely kísérletet tett a brit pilóták elvakítására.
A béketerv bemutatása Kijevnek minden bizonnyal hatalmas politikai reakciókat vált ki, és némelyek már most is az újabb feszültségek forrásaként tekintenek rá. Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy további területeket adjon fel, különösen egy olyan geopolitikai helyzetben, ahol a jövője és szuverenitása forog kockán.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index folyamatosan figyelemmel kíséri, a legfrissebb információkat pedig élő hírfolyamunkból érhetik el.
