Kihal-e az újságírás a bekerített interneten?
A digitális tér folyamatosan változik, és vele együtt a médiakörnyezet is, amelyben az újságírás működik. Az online cikkek alatti gombok, amelyek arra ösztönzik az olvasókat, hogy terjesszék az adott lapot a Google keresési találatain, nem csupán véletlen megjelenések. Ezek a lépések a keresőmonopólium hatásainak közvetlen következményei, amelyek a hirdetési bevételek csökkenéséhez vezetnek, ahogy a Google és más technológiai óriások igyekeznek dominálni az online tartalom terjesztésében.
A Google Discover hírajánló rendszerének legutóbbi módosítása például hátrányosan érintette a hazai jobboldali médiát, mint a KESMA, az Origo és a Mandiner, amelyek forgalma drasztikusan csökkent. Bár sokan nem aggódnak a kattintásvadász jobboldali médiáért, fontos észben tartani, hogy a körforgás a Facebookot is érinti, amely eddig a forgalom fenntartásáért felelt.
Holló Gábor, a Hírkereső és a Kapu híraggregátorok tulajdonosa nyilatkozta, hogy a Tisza Pártnak adott támogatás mellett hajlandó volt átalakítani az algoritmusait a kormánypropaganda kiszűrése érdekében. A magyar politikai közegben, ahol a szólás- és sajtószabadság kérdése gyakran alá van rendelve az aktuális politikai érdekeknek, ez a nyilatkozat mégis kevés figyelmet kapott.
A Hírkereső és hasonló portálok funkciója már évek óta megkérdőjeleződik a mediatizált politikai táj miatt. Az eredeti tőkefelhalmozás korszakához hasonlíthatóan az internetet is bekerítették a technológiai óriások, így a Google és a Meta, akik dominálják azt, ahová az olvasók kattintanak, akik immár a saját algoritmusuk függéseiben mozognak.
Ez a kettős nyomás a különböző platformokon aktívan megváltoztatja az újságírást. Az újságírók már nemcsak írásban kell, hogy teljesítsenek, hanem más formátumokban is, mint például podcastek és videók, hogy életben maradhassanak a digitális világban, így jelképesen lemásolják a dinókat, akik kihaltak. A jövője, különösen a „Google Zero” koncepcióval, ijesztő perspektívát fest, hiszen egy olyan szcenárióra utal, ahol már egyáltalán nem érkezik forgalom a keresőről.
A tehetséges újságírók számára a saját identitásuk és profiljuk kiépítése belátható távon könnyebben elérhetővé válik, hiszen a közösségi média világában a portálok nem biztos, hogy képesek versenyezni a globális alkotói gazdasággal. Az Economist említi, hogy a közösségek szerepe egyre hangsúlyosabbá válik a médiapiacon. Az emberek számára már nem csak az a fontos, hogy milyen szoftverek vagy webportálok állnak rendelkezésre, hanem az, hogy egy értéket képviselő közösséghez tartozzanak.
Végső soron, a magyar médiapiac előtt álló kihívások és a politikai táj folyamatai azt kérdőjelezik meg, hogyan tudjuk csökkenteni a technológiai óriásoktól való függőségünket. A jövő visszatérhet a gyökerekhez, ahol a közvetlen szólás, az információszabadság és az olvasói közösségek híddá válhatnak a modern újságírás újraformálásához, és új módszereket kereshetünk, hogy miként élhetünk meg a technológia világában.
