Átrendezik a kekva-cégek sorsát: a Kék Bolygó cégei, a Millenáris és a Kincsem is új gazdát kaphat
Több állami cég tulajdonosi joggyakorlója is megváltozhat egy, a pénzügyminiszter által kezdeményezett rendelettervezet alapján, amelynek társadalmi egyeztetése hétfőn kezdődött és jövő keddig tart.
A kormány honlapján megjelent a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványtól állami tulajdonba kerülő társasági részesedések tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése, valamint egyes tulajdonosi joggyakorlói kijelölések módosítása érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló pénzügyminiszteri rendelet módosításának tervezete, illetve az ahhoz kapcsolódó tartalmi összefoglaló, indoklás és hatásvizsgálati lap.
A tervezet a Pénzügyminisztériumot jelölné ki tulajdonosi joggyakorlónak a KBKB Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. és a KBKB Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. esetén. A cégek az Áder János volt köztársasági elnök neve által fémjelzett Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány megszüntetésével kerültek állami tulajdonba augusztus végével.
Változhat a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft. tulajdonosi joggyakorlója: ágazati szakmai javaslat alapján a Közlekedési és Beruházási Minisztériumtól a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt.-hez kerülhet. A kft. a szintén kekvaként működő, ezért megszüntetett Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány révén került az államhoz. Az alapítvány kuratóriumi elnöke a fideszes Szentkirályi Alexandra volt.
A miniszteri rendelettervezet célja az is, hogy a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.-hez hasonlóan a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft.-nek is az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium legyen a tulajdonosi joggyakorlója. A tervezet mindegyik társaság esetében 2030. december 31-ében határozná meg a tulajdonosi joggyakorlás végét.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt Áder János volt köztársasági elnök alapította, és a kuratóriumot is ő vezette. Az alapítvány megszüntetésének ügye az elmúlt hónapokban politikai vitát is kiváltott. Magyar Péter miniszterelnök július elején azt állította, hogy a szervezetből „évek óta lapátolták ki a közpénzt”. Áder János bizonyítékok bemutatására vagy bocsánatkérésre szólította fel a kormányfőt. Magyar Péter ezt követően arról beszélt, hogy az alapítvány addig 18,3 milliárd forint közpénzt kapott.
Augusztus végén a Miniszterelnökség arról tájékoztatta az alapítványt, hogy közfeladatait és az azokhoz kapcsolódó feladatokat augusztus 31-től az állam veszi át. A szervezet vitatta a döntést: közlése szerint az elszámolóbiztos eljárását elfogadhatatlannak, a Miniszterelnökség döntését pedig törvénysértőnek tartja, ezért jogorvoslattal él.
A megszüntetésre kijelölt közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál ezt követően több esetben is megkezdődött az állami tulajdonba kerülő vagyonelemek további rendezése, így a tulajdonosi jogok különböző minisztériumokhoz és más állami szervezetekhez kerülhetnek.
