Az Óellenzékiek Bosszúja: Pártos Küzdelem az Összeszedetlen Politikai Térben
Nincsenek valami biztató kilátásai a nemrégiben alakult Humanisták Pártjának, amelynek két meghatározó arca, Barabás Richárd és Cseh Katalin, már egy jól ismert politikai színtéren csúsztak meg. Mindketten a Momentum égisze alatt próbáltak érvényesülni, de az Orbán-rendszerrel szembeni tehetetlenségüket a pártjaik gyengélkedése is tükrözte. A kérdés felmerül: van-e értelme egy új pártot létrehozni, ha az alapítóit korábbi kudarcaik miatt tartják számon a közvéleményben?
Cseh Katalin a Momentum egyik európai parlamenti képviselőjeként a legnagyobb reményekkel lépett a politikai porondra, de gyorsan belefulladt a párt mélyrepülésébe, amely tavalyi EP- és önkormányzati választásokon elérhetetlennek bizonyult. Barabás Richárd, aki a Párbeszéd politikusa volt, még a Momentumnál is gyengébb szintet képviselt, és az ügy politique szempontjából egyértelmű, hogy a Párbeszéd már csak a jogi létét várja.
Barabásnak az eddigi egyetlen érdemi sikere a Karácsony Gergely vezette főpolgármesteri kampányhoz köthető, ám hódítását nem lehetett a Párbeszéd nevű mikropártra alapozni. Most, hogy elindult a kilépési hullám, például V. Naszályi Márta is távozott, a párt létszáma tovább csökken, ami tovább nehezíti a Párbeszéd politikai jövőjét.
Az újonnan megalakult Humanisták Pártja egy olyan politikai térfélre lépett, ahol a Momentum már a jövő évi országgyűlési választásokon sem kíván részt venni, jelezve ezzel a politikai térképen végbemenő komoly átrendeződést. Cseh Katalin számára az új párt megalakulása valószínűleg nem volt más, mint egy kényszer szülte lépés, hiszen a Momentum eddigi sorozatos kudarcai teljesen letartóztatják a politikai ambícióit.
Továbbá, a Humanisták Pártjának sikeressége erősen kétséges, különösen annak fényében, hogy a politikai piacon való érvényesüléshez elengedhetetlen egy erős pártszervezet és jelentős anyagi háttér. A múlt tapasztalatai is azt mutatják, hogy az átlépési szándék és a közvélemény támogatása nem elegendő ahhoz, hogy a választási küszöböt valóra váltsák.
Az új párt egyik legfőbb célja a közvélemény balliberális részét képviselni, azonban kérdéses, hogy sikerül-e megszólítaniuk az urbánus és nyugatias gondolkodású ellenzéki szavazókat a Tisza Párttal konkurálva. A Fidesz érdeke az, hogy ezek a pártütések a zűrzavarban legyenek, mivel minden egyes elveszett szavazat csökkenti a kormányváltás esélyeit. Magyar Péter, a Tisza elnöke, már korábban üzeneteket küldött a többieknek a pozícióik megőrzése érdekében, így a küzdelem nem várt irányba sodródik.
Végezetül látható, hogy a politikai terepet megosztó új szereplőkké válhatnak, akik minden bizonnyal komoly kihívásokkal néznek szembe a közelgő választások előtt. A jövő politikai eseményei tovább fogják formálni ezt a már most is zűrzavaros pártpolitikát, ahol a gyengeségek és a politikai ambíciók keveredése csak egy újabb kaptárat teremt a konfliktusok számára.
