Az Egyesült Államok Által Pályázott Közvetítési Stratégia Ukrajnában
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, figyelmeztette európai kollégáit arra, hogy az Egyesült Államok „elárulhatja” Ukrajnát azzal, hogy területi engedményekre kényszeríti az országot anélkül, hogy biztonsági garanciákat adna. Ez derült ki egy kiszivárgott telefonbeszélgetésből, amelyet a német Der Spiegel szerzett meg. A múlt hétfői konferenciahíváson több európai vezető aggodalmat fejezett ki az amerikai tárgyalók, Steve Witkoff és Jared Kushner Moszkvának tett kedvezései miatt. A résztvevők abban egyetértettek, hogy nem szabad egyedül hagyni Volodimir Zelenszkijt az amerikaiakkal.
Macron a jegyzőkönyv szerint úgy fogalmazott, hogy fennáll a lehetősége annak, hogy az Egyesült Államok elárulja Ukrajnát a területi követelésekben, ha a biztonsági garanciák nem egyértelműek. Az elnök figyelmeztetett: „Nagy veszély fenyegeti Zelenszkijt”. A hívás során Macron mellett ott volt Friedrich Merz német kancellár, Mark Rutte NATO-főtitkár, Alexander Stubb finn elnök, valamint Zelenszkij ukrán elnök is.
Macron kommunikációs hivatalának képviselője nem erősítette meg a kiszivárgott információkat, hangsúlyozva, hogy a francia elnök álláspontja a béketárgyalásokkal kapcsolatban nyilvánosan és magánbeszélgetések során is következetes.
Friedrich Merz kancellár osztotta Macron aggodalmait, és figyelmeztette Zelenszkijt, hogy rendkívül óvatosnak kell lennie a közeljövőben, mivel megjegyezte: „Játszmákat folytatnak, veletek és velünk egyaránt”. Alexander Stubb hasonló véleményt képviselt, kijelentve, hogy az ukrán elnököt nem szabad ezekkel az emberekkel magára hagyni.
A telefonbeszélgetés után a ukrán diplomáciai körök is reagáltak, elítélve a vezetői beszélgetés részleteinek publikálását, amely szerinte árt a diplomáciai folyamatnak. Hangsúlyozták, hogy a transzatlanti egységet meg kell őrizni, mivel az oroszok érdeke, hogy bármilyen megosztottságot keltsenek Európa és Amerika között.
A telefonbeszélgetést követően felmerült a befagyasztott orosz eszközök kérdése is, ahol egyes vezetők kiemelték, hogy az EU-nak döntést kell hoznia a Moszkva milliárdjainak lefoglalásáról, melyekből Ukrajnának szánt pénzügyi és katonai segítség nyújtódna.
Az eseményeket követően a Trump-adminisztráció egy 28 pontos béketervet terjesztett elő, amelyet sokan „oroszbarátként” jellemeztek, ami heves tárgyalásokat indított el Genfben. Az ezután lezajlott találkozón egy friss, 19 pontos terv született, amelyet Oroszország eddig még nem fogadott el, mivel Kijevtől új területi követeléseket várnak el, és a katonai méretének korlátozását is kérik.
