Szakértő: Az EU világmegmentőt játszik, miközben a jövőjét veszíti el
2025. november 15-én, Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, az Európai Unió (EU) klímapolitikáját gazdasági és stratégiai zsákutcának nevezte. A COP30 klímacsúcs alkalmából kifejtette, hogy miközben az EU Belémben globális példaképként tetszeleg, valójában a saját érdekeit sem tudja hatékonyan képviselni.
Az elemző úgy véli, hogy az EU, miközben a globális éllovasságról beszél, figyelmen kívül hagyja a tényleges valóságot. Kína például, ami a globális széndioxid-kibocsátás 30 százalékáért felel, befejezte a világ legnagyobb szénerőművének felújítását, míg az EU ennek 6 százalékáról beszél. A beiluni erőmű teljesítménye már most 7,3 gigawattra emelkedett, ami több mint háromszorosa a Paksi Atomerőmű kapacitásának.
Továbbá, a nemzeti vezetők, köztük Hszi Jinping, a kínai elnök, valamint India vezetője, távol maradtak a konferenciától, amit Tatár Mihály a rendezvény jelentőségének további csökkenéseként értékelt. Szerinte az EU-nak a klímát kellene képviselnie, nem pedig a saját politikai érdekeit, amelyek már nem állnak összhangban a globális valósággal.
Milliárdok az utolsó pillanatban
Az EU klímabiztosa, Wopke Hoekstra, büszkén hangoztatta a tavalyi 42 milliárd eurós támogatást a fejlődő országok zöldátállásának kedvéért. Tatár azonban kritikusan emelte ki, hogy a tagállamok saját költségvetési problémáival küzdenek, miközben Brüsszel a világ megmentését célozza. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok, mint Dél-Afrika, 12 milliárd euró értékben kapnak támogatást a szénről való leválásukhoz, ami több kérdést is felvet a források hatékony felhasználásáról.
A német ipar összeomlása figyelmeztetés az EU-nak
Tatár Mihály kifejtette, hogy a német ipar helyzete is egyre súlyosbodik, mivel az energiaintenzív iparágak, mint a vegyipar és az autóipar, csőd szélén állnak. Az EU klímapolitikája szerinte nem csak a költségek növekedését eredményezi, de a termékek versenyképességét is veszélyezteti. A német ipar leállása figyelmeztetést jelent, hiszen a világ már nem tekinti követendő példának az EU zöldátállási stratégiáját.
A COP30 klímacsúcs nem hozott megoldást a klímaváltozás kezelésére, éppen ellenkezőleg, az EU politikai elit önmagáról alkotott képe is tévedésnek bizonyult. Amellett, hogy a zöldátállásra költött források nem hozták meg az elvárt eredményeket, a német ipar helyzete aggasztó mértékben romlik.
Szigorodó szabályok a romló gazdaságban
Tatár Mihály világossá tette, hogy a jövő évi adómértékek és zöldtanúsítványok költségei tovább növekednek, ami a német ipar zsugorodásához vezet. A szakértő úgy véli, hogy ezek a változások minden kontinensen érezhetőek lesznek. Az EU újabb klímacélokat állapított meg, mint például a 2040-re tervezett 90%-os kibocsátáscsökkentés, ám sokan kételkednek abban, hogy ezek véghezvihető célkitűzések.
A zöld vámhatár sem jelent megoldást
A szakértő kritikázta az EU zöld vámhatár bevezetésére tett kísérleteit is, miszerint ez egy életidegen elképzelés. Ha az EU nem tudja jobban pozicionálni magát a globális versenyben, akkor a zöld vám csak tovább súlyosbítja a helyzetet a már most is megemelkedett gyártási költségek mellett.
Végül, Tatár kihangsúlyozta, hogy az EU hátrányos helyzetbe került a mesterségesintelligencia-forradalomban is, amely 600 milliárd dolláros globális befektetést jelent jövőre. Rámutatott arra, hogy míg a világ nagyhatalmai sürgősen igyekeznek lépést tartani a technológiai fejlődéssel, addig az EU saját zöldátállásának miatt hátrányos helyzetbe kerül. Az energiaellátás szempontjából is a fosszilis energiahordozók dominálnak, ami tovább bonyolítja az EU helyzetét a jövőbeni versenyben.
Forrás: index.hu/gazdasag/2025/11/15/cop30-kilmakonferencia-tatar-mihaly-eu-oeconomus/
