Rendhagyó hídfoglalás az Erzsébet hídon: Dézsy Zoltán akciója
Dézsy Zoltán, „Elment az öszöd” című film rendezője, négy napra lefoglalta a budapesti Erzsébet hidat, ezzel alapvetően átrendezve a fővárosi hídfoglalásokra épülő tüntetések megszokott dinamikáját. A kezdeményezés váratlanul és élesen érinti Hadházy Ákosék korábbi demonstrációinak helyszínét, amelyek az elmúlt időszakban szimbolikus központi szerepet kaptak a gyülekezési jog korlátozása elleni küzdelemben.
Engedéllyel vagy szabálykerüléssel?
A rendező állítása szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jóváhagyásával biztosította akcióját, amelyet a hatóság megerősített. Ugyanakkor az engedély alapján a demonstráció kizárólag a járdaszakaszokra vonatkozhat, és időben is korlátozott lett volna – 18:00 és 19:00 között. Ennek ellenére Dézsy teljes napokra lefoglalta a hidat, kijelentve, hogy „az egész hídon demonstrálhatunk” úgy, hogy közben a forgalom zavartalan marad. Ezt a fajta kettősséget sokan az ötlet mögött meghúzódó szándékok manipulativitásának bizonyítékaként látják.
Nyilvánvaló üzenet egy rivális demonstrációnak
Dézsy nyíltan szembehelyezkedik Hadházy Ákos tüntetéseivel, különösen annak keddre tervezett eseményével, amelyet a rendőrség és a Kúria „forgalmi okokra” hivatkozva betiltott. Bár konkrét bizonyíték nincs arra, hogy Dézsy akciója közvetlenül a tiltás okát képezte volna, az időzítés aligha véletlen. Dézsy közösségi médiában közzétett kijelentései, miszerint „visszaszerezzük Erzsébetet” és „senki nem veheti el tőlünk a hidat”, egyértelmű provokációként hatnak azok számára, akik a szabad gyülekezés mellett érvelnek.
Közlekedési káosz vagy békés demonstráció?
A kezdeményezés hivatalos céljaként a békés demonstrációt jelölték meg, amely során a gyalogosok a járdán, az autósok pedig az úttesten haladhatnak a szokásos rendben. Az ambivalens üzenet azonban – közlekedési zavart nem okozni, mégis elfoglalni a hidat – sokakban inkább zavart és ellenállást vált ki, pontosan azt a helyzetet teremtve meg, amit a demonstráció kritikája szerint éppen elkerülni szándékozott.
Tükröződő feszültség: politika és közlekedéspolitika határán
Az Erzsébet híd megszállása nem csak egy helyszínt, de egy narratívát is „elhappol”: a gyülekezési jog korlátozásának szimbólumát egy olyan rendező privatizálta, aki korábban nem volt meghatározó szereplője a politikai tüntetések világának. Míg Hadházy és támogatói a rendszerkritika jegyében igyekeznek kihasználni a közterek nyilvános jellegét, addig Dézsy akciója egyszerre tűnik az ellenzéki térkaparintás útjába álló akadálynak és egyéni PR-kampánynak.
A konfliktus jelenlegi állása szerint az a kérdés, hogy Dézsy „rendhagyó demonstrációja” miképpen határozza meg a további ellenzéki törekvések terét és lehetőségeit – és mennyire tudja ténylegesen mozgósítani azokat, akik nem csupán az ügyben, de magában a megvalósítás módjában is látnak problémát.
Forrás: index.hu/belfold/2025/04/20/erzsebet-hid-tuntetes-hadhazy-akos-dezsy-zoltan/
