A gyermekvédelem rendszerszintű válságának vizsgálata: Boszorkányüldözés a háttérben
2026. augusztus 5-én a parlamenti bizottság, mely a gyermekvédelem rendszerszintű válságát hivatott feltárni, második ülését tartotta, ahol a résztvevők fontos kérdéseket vetettek fel a gyermekvédelmi rendszer állapotáról. Az ülés során kialakított konszenzus szerint a bizottság tagjai augusztus 20-ig saját javaslatcsomagokat állítanak össze, melyek alapján meghatározzák a vizsgálat fő irányait.
A bizottság, amelynek vezetését Diószegi Judit (Tisza) látja el, szembesült azzal, hogy a december végére kitűzött határidő rendkívül szűk mozgásteret biztosít. A tagok megállapodtak abban, hogy a következő ülésen ki kell alakítaniuk a gyermekvédelmi rendszert érintő legégetőbb kérdéseket, és előtérbe kell helyezniük a szakmai szempontokat a politikai érdekekkel szemben. Dúró Dóra, a bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy a prioritások kijelölése elengedhetetlen a hatékony munkához.
Elégtelen kezdeményezések és a szakmai munka elmaradása
Az ülés során elhangzott, hogy a szakmai munka még nem indult el érdemben, annak ellenére, hogy a bizottság már számos szakértői és ombudsmani jelentést összegyűjtött. Dúró Dóra kifejtette, hogy a helyszíni tapasztalatok és szakértők véleménye révén tudják a legjobban feltárni a problémákat, ám a bizottság számára még mindig csak a témák kijelölése zajlik.
Diószegi Judit kiemelte, hogy egyes javaslatok és a politikai nyomás fokozódása ellenére továbbra is rengeteg elvégzendő feladat áll előttük. Az ülésen szóba kerültek olyan fontos témák, mint a megelőzés, a jelzőrendszer, a családból kiemelés, és a szakemberhiány kérdése is. Szó esett a gyermekbántalmazás, intézményi abúzus és kortárs erőszak problémáiról is, amelyek a bizottság vizsgálatának középpontjában állnak.
Politikai feszültségek és szakmai együttműködés
Panyi Miklós (Fidesz) a politikai párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor ellenezte a politikai indítékú „kirakatperek” folytatását. A bizottság tagjai egyetértettek Dúró Dóra azon javaslatával, hogy tartsanak egy kihelyezett ülést valamelyik elismert gyermekvédelmi intézményben, így közvetlen kapcsolatba léphetnek a területen dolgozó szakemberekkel.
A bizottság első ülésén a tagok között csupán az ügyrend elfogadásáig jutottak el, de a következő találkozó célja az, hogy az érdemi munka végre megkezdődjön, és a gyermekvédelmet érintő legfontosabb kérdéseket áttekintsék.
A jövő képviselete és a vizsgálati irányok
Dúró Dóra hangsúlyozta, hogy a bizottság munkájának célja a gyermekvédelem területén tapasztalt visszásságok feltárása és a jövőbeni javaslatok kidolgozása. A politikai konszenzusra épülő szakmai munka elősegíti, hogy a jövőben a gyermekvédelmi rendszer a legnagyobb érdekeket szem előtt tartva működjön, elkerülve a korábbi politikai törekvések hatásait.
A bizottság következő ülése augusztus végére várható, ahol remélhetőleg már konkrétabb javaslatok és szakmai vélemények születnek a gyermekvédelmi rendszer javítása érdekében.
