Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek Baka András
Baka András köztársasági elnök október 12-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Fejes Pétert jelöli a legfőbb ügyész pozíciójára. Az államfő leszögezte, hogy jelöltjének nincs pártkötődése, politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt, főügyészi megbízatása pedig az utolsó előtti legfőbb ügyész döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg. Fejes Péter ügyészi szolgálatát 2025 novemberében, a 2012-ben bevezetett életkori korlátozás következtében kellett befejeznie.
Az államfő szerint jelöltje pályája azt mutatja, hogy nem politikai lojalitáshoz, hanem a törvényhez és hivatása szabályaihoz igazodott. Higgadt, tapasztalt és mértéktartó embernek jellemezte, aki ismeri az ügyészi szervezet értékeit és hibáit, és alkalmas arra, hogy elindítsa a szervezetet a közbizalom visszaszerzésének útján. Fejes Péter a sajtótájékoztatón azt mondta: soha nem gondolta, hogy egyszer felvetődik a lehetőség, hogy Györgyi Kálmán és Kovács Tamás utóda lehet. Koncepciójának sarokpontjaként a hagyományos értékrend és az önbecsülés visszaállítását, a társadalmi megbecsülés visszaszerzését, valamint a szakmaiság, az időszerűség és a politikamentesség érvényre juttatását jelölte meg.
Kizárásos alapon választotta az ügyészi pályát
Fejes Péter 1960-ban született Szombathelyen, a helyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban érettségizett 1979-ben, majd 1986-ban a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Jogi szakvizsgáját 1988-ban tette le, 2001-ben az ELTE-n Európa-jogi szakjogászi képesítést, 2011-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen PhD-fokozatot szerzett. Az 1980-as évek végén kizárásos alapon választotta az ügyészi pályát: a bírói hivatásnak akkor még nem volt olyan tekintélye, mint manapság, ügyvéd pedig azért nem akart lenni, mert érzelmileg nem tudott volna azonosulni azzal, hogy olyan embert kelljen védenie, akiről tudja, hogy bűnös.
Vas megyében végigjárta a főügyészségi ranglétrát: két évig fogalmazó volt a Szombathelyi Városi Ügyészségen, 1988-ban nevezték ki ügyésszé, egy évvel később a Vas Megyei Főügyészségre került, ahol eleinte fiatalkorúak ügyeivel foglalkozott, majd csoportvezetői és sajtószóvivői feladatokat látott el. 2008. március 14-én iktatták be Veszprém megye főügyészévé. Pályáját a Győri Fellebbviteli Főügyészségen folytatta fellebbviteli főügyészségi ügyészként és szóvivőként. Az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is büntetőjogot oktat, a sportjog is közel áll hozzá. Felesége ügyvéd, két lánya közül Fruzsina a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírája.
A Tánczos-ügytől a vörösiszap-perig
A szélesebb közvélemény a Tánczos-ügy kapcsán ismerhette meg a nevét: ő képviselte a vádat a körmendi gyermekgyilkosság perében. 1998 áprilisában ölték meg a 11 éves Zsófiát, akire átvágott nyakkal, társasházi lakásukban találtak rá. A gyilkosságnak nem volt szem- és fültanúja, a gyilkos fegyvert sem találták meg. Az önként jelentkező tanúból, Tánczos Gáborból gyanúsított lett, aki beismerő vallomást tett, majd azt visszavonta. Négy ítélet született az ügyben, végül 2002-ben a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. Tánczost 2008 januárjában feltételesen szabadlábra helyezték. Fejes Péter szerint több bizonyíték is igazolta Tánczos bűnösségét, köztük írásbeli beismerő vallomásai, a sértett szüleitől levélben kért elnézése és a zárkatárs előtti beismerése, de ezek nélkül is kétséget kizáróan megállapíthatónak tartotta a bűnösségét.
Veszprémi főügyészi időszakának egyik legismertebb ügye a 2009. február 8-án meggyilkolt Marian Cozma román kézilabdázó halála volt, akit a veszprémi Patrióta lokál előtt szíven szúrtak, két csapattársát pedig megsebesítették. A bizonyítás egyik kulcskérdése a támadók szándékegységének megállapítása volt. Fejes szerint a kamerafelvételek, tanúvallomások és egyéb bizonyítékok alapján beismerő vallomás és a gyilkos fegyver megtalálása nélkül is bizonyítható a bűnösség. A Kúria 2012-ben Raffael Sándor és Németh Győző tizennyolc-tizennyolc éves büntetését helybenhagyta, Sztojka Ivánét nyolcról tizenhárom évre súlyosbította.
Fejes Péter a vád képviselője volt a vörösiszap-perben is. 2010. október 4-én öntötte el a vörösiszap Kolontárt és környékét, tíz ember halálát okozva. A Veszprémi Törvényszék 2016-ban bűncselekmény hiányában első fokon valamennyi vádlottat felmentette, a Győri Ítélőtábla azonban 2017-ben hatályon kívül helyezte az ítéletet. A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék 2018-ban szabadságvesztésre ítélte a Mal Zrt. egykori vezetőit. Mivel az ügy nem emelkedett jogerőre, Fejes Péter 13 vádlott ítéletének súlyosbítását, illetve a felmentett vádlottak esetében bűncselekmény megállapítását és büntetés kiszabását indítványozta. A Győri Ítélőtábla 2019-ben tíz személyt talált bűnösnek, hármukra letöltendő börtönbüntetést szabott ki, a Kúria 2021 novemberében fenntartotta hatályában az ítéletet.
