Hankó Balázst és Seszták Miklóst akár három évig is letartóztatásban tarthatják
A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája október 1-jén, az ügyészség indítványainak helyt adva, egy hónapra elrendelte a szeptember 28-án őrizetbe vett Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselő, korábbi kulturális és innovációs miniszter és társa, Varga-Bajusz Veronika volt államtitkár letartóztatását. Hankó és társai ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt folyik büntetőeljárás. A nyomozási bíró szerint letartóztatás nélkül mindkét gyanúsítottnál fennállna a szökés és a bizonyítás akadályozásának veszélye.
Seszták Miklóst, a volt fejlesztési minisztert hétfőn vették őrizetbe, szeptember 30-án pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte letartóztatását. A KDNP országgyűlési képviselőjét több rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. A bíróság annak veszélyével indokolta a letartóztatást, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés hiányában a számára kedvező védekezési pozíció biztosítása érdekében befolyásolná az érintett tanúkat, valamint a bizonyítékok megsemmisítésével vagy elrejtésével veszélyeztetné azok beszerzését.
Seszták Miklós védőügyvédje, Papp Gábor a Blikknek elmondta, hogy nem volt szabályszerű védencének őrizetbe vétele, mert bár a parlament felfüggesztette ügyfele mentelmi jogát, az csak a Magyar Közlönyben való megjelenéstől hatályos, az őrizetbe vétel pedig ezt megelőzően történt.
A büntetőeljárási törvény 2018. július 1-től vezette be a nyomozást megelőző előkészítő eljárási szakaszt, és az alapos gyanú helyett a megalapozott gyanú fogalmát használja. Az őrizetbe vétel a rendőrség jogkörében alkalmazható, legfeljebb 72 óráig tartó kényszerintézkedés, amelynek feltétele szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja. A letartóztatást nem a rendőrség, hanem a bíróság rendeli el, nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró. A letartóztatás nem büntetés, hanem kényszerintézkedés.
A letartóztatáshoz több feltételnek is teljesülnie kell: megalapozott gyanú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésére, a szökés, elrejtőzés, a bizonyítás akadályozásának vagy újabb bűncselekmény elkövetésének veszélye, és enyhébb intézkedéssel, például bűnügyi felügyelettel vagy távoltartással ne legyen elérhető a kívánt cél.
Tóth Attila Tas ügyvéd szerint a bírói gyakorlat alapján tipikus következtetési alap a bizonyítás akadályozásának veszélyére, ha a gyanúsított és a büntetőeljárás más szereplői között alá-fölé rendeltségi viszony áll fenn. Álláspontja szerint ugyanakkor helytelen az a logikai következtetés, hogy a bűncselekmény elkövetésének tagadásából automatikusan a bizonyítás akadályozásának szándékára lehetne következtetni.
A vádemelés előtt elrendelt letartóztatás kezdetben legfeljebb egy hónapig tart, de a bíróság az ügyészség indítványára meghosszabbíthatja: az első évben egy-egy alkalommal legfeljebb három hónappal, majd ezt követően alkalmanként két hónappal. A letartóztatás teljes időtartamának felső határa a bűncselekmény büntetési tételétől függ: legfeljebb 3 év esetén egy év, 3 évnél több, legfeljebb 5 év esetén két év, 5 évnél több, legfeljebb 10 év esetén három év, 10 évnél több esetén négy év.
Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika esetében a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés büntetési tétele öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés, így őket és Seszták Miklóst is halmazati szabályok miatt akár három évig is letartóztatásban tarthatják.
