Elítélte a Fidesz lépését az adatvédelmi hatóság az NVVH-munkatársakat listázó oldal miatt
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elítélte a Fidesz azon lépését, amellyel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársait listázó oldalt hoztak létre. A hatóság szerint az oldal több ponton is sérti a személyes adatokra vonatkozó jogokat.
A hatóság sajtóhírekből és újságírói megkeresésekből értesült a listázó oldalról. Közleményükben hangsúlyozták: önmagában az, hogy egy személyes adat megismerhetőségét törvény közérdekből elrendeli, nem szünteti meg annak személyesadat-minőségét, így az ilyen adattal végzett bármely adatkezelési műveletnek is összhangban kell állnia az általános adatvédelmi rendelettel, és meg kell felelnie az abban deklarált adatkezelési alapelveknek.
A hatóság kiemelte: bármilyen szempont alapján megvalósuló diszkriminatív, politikai célzatú listázás a GDPR szinte valamennyi alapelvét sérti, így különösen a jogszerű és tisztességes adatkezelés, a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvét. Míg közszereplők esetén a közügyek szabad vitatása bizonyos mértékben szűkítheti a magánszférához fűződő jogokat, egy közfeladatot ellátó szerv foglalkoztatottjai pusztán e jogviszonyukra tekintettel nem minősülnek közszereplőnek.
A hatóság szerint a közfeladat ellátásával összefüggő egyes személyes adatok megismerhetőségét jogszabály elrendelheti, azonban a személyes adatok kizárólag a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetők.
Az állás szerint a közérdekből nyilvános személyes adatok a közügyek átláthatóságának céljából hozhatók nyilvánosságra, a közügy körébe tartozik a közhatalom gyakorlásának átláthatósága, a közfeladat ellátásának és a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, valamint az ezeket érintő ügyek megvitatása és a véleménynyilvánítás szabadsága. Ebbe azonban semmilyen pártpolitikai érdek nem érthető bele.
A hatóság kiemelte: minden olyan adatkezelés jogellenesnek minősül, amely során közfeladatot ellátó személyek közérdekből nyilvános személyes adatainak nyilvánosságra hozatala olyan célból vagy módon történik, amely alkalmas arra, hogy a tevékenységük, közfeladat-ellátásuk miatt beavatkozzanak a magánéletükbe, vagy zaklatásnak tegyék ki a személyüket.
A hatóság továbbra is aggályosnak tartja a természetes személyekre vonatkozó adatbázisok szubjektív szempontokon alapuló építését és nyilvánosságra hozatalát, illetve valamely többnyire negatív kritérium alapján történő listázását, amely alkalmas az érintettek pellengérre állítására, megbélyegzésére és a magánszférájuk sérelmét eredményező beavatkozás elősegítésére.
Orbán Viktor korábban a közösségi médiában jelentette be, hogy elindult az „ÁVH-figyelő”, és figyelmeztetett, hogy bárkire lecsaphatnak, vagy besúgásra kényszeríthetik. A Fidesz-frakció jelezte, hogy levélben fordultak az Alkotmánybírósághoz az indítványuk mihamarabbi napirendre tűzése érdekében. Álláspontjuk szerint a hivatal bárkit utolérhet, bárkit besúgásra kényszeríthet, emellett átvilágíthatják a közvagyon felhasználását. Közölték azt is, hogy az „új ÁVH” nem csupán állami szerveket vagy cégeket, hanem minden magyar embert lehallgathat, és együttműködésre, besúgásra kötelezhet. Kiemelték, hogy aki nem működik együtt, természetes személyként akár 50 millió, szervezetként 5 milliárd forintos, ismételten kiszabható bírsággal szembesülhet, és az akár másfél évig is elhúzható eljárások ellen nincs jogorvoslat.
Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott az NVVH kapcsán, hogy aki közreműködik a hivatalban, annak pénzügyi és jogi felelősséget kell vállalnia, amennyiben a Fidesz újra hatalomra kerül. A Fidesz elnöke a Hír TV Bayer show című műsorában is „ÁVH-nak” nevezte az NVVH-t, amire többek között Magyar Péter és Unger Anna is reagált.
