Egy hajléktalan kálváriája: A leszólító koldulás tilalma és az Alkotmánybíróság
A közterületen történő koldulás tilalmára vonatkozó törvények éles kritikát váltottak ki Magyarországon. Egy hajléktalan férfi, akit a múltban a rendőrség koldulás miatt felelősségre vont, az Utcajogász Egyesület támogatásával az Alkotmánybírósághoz fordult. A férfi állítása szerint a közterületen történő pénzátadás céljából való leszólítás tilalma súlyosan sérti az emberi méltóságát, valamint a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát. Az Alkotmánybíróság 2026. január 13-án napirendre tűzi az ügyet, amely az alkotmányjogi panasz keretein belül született.
A férfi 2021. szeptember 7-én, Budapest egyik közterületén a koldulás miatt 50 ezer forintra bírságolták, a bírságot később figyelmeztetésre módosították. A szabálysértési törvény jelenleg három típusú koldulást különböztet meg: a gyermekkorú vagy élő állat társaságában történő koldulást, a házhoz és lakásra járó koldulást, valamit a járókelők leszólítását pénzátadás céljából.
A törvény védelmi törekvései és a kritika
A koldulás társadalmi megítélése rendkívül komplex. A férfi panaszában kifejtette, hogy az állam nem tudta igazolni a tilalom szükségességét, hiszen a közterületen a pénz átadása nem mindenképp jelent egyértelmű zaklatást. Kiemelte, hogy a közterületi leszólítás nem jár erőszakkal vagy zaklatással, amit a bíróság is megerősített, mivel az ügyben az alapvető jogok védelme érdekében nem folyt szabálysértési eljárás.
Pintér Sándor belügyminiszter 2022-es nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a koldulás nemcsak szociális probléma, hanem rendészeti kérdés is, mivel a közterületeken történő kéregetést sokan zavarónak találják. Az állami szándék a közterületek védelme érdekében gyakorlati szinten nem tükrözi az elfogadott jogi kereteket, mivel a koldulás jelenléte bizonyos környezetekben súlyosan befolyásolja a járókelők biztonságérzetét.
Szociális problémák és rendészeti kérdések
A belügyminiszter azzal érvelt, hogy a zaklatással járó koldulás megvalósítása közben a járókelők akaratuk ellenére kényszerülnek dönteni arról, hogy adnak-e pénzt vagy sem, ami ténylegesen zavarhatja nyugalmukat. A jogalkotók által megfogalmazott szabályok, amelyek a közterületen történő pénzkérést szankcionálják, sokszor nem veszik figyelembe a hajléktalanok szükségleteit, és nem kínálnak számukra érdemi megoldásokat.
Az Utcajogász Egyesület véleménye szerint az emberek jogának védelme a közterületeken nem ütközik a megélhetés érdekével. Szerintük fontos különbséget tenni az életfenntartásért folytatott tevékenység és a zaklató jellegű koldulás között. Az álláspontjuk értelmében a közterület használata mindenki számára alapvető jog, amely nem szorítható háttérbe a rendfenntartás nevében.
A jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében kívánatos lenne, hogy a jogalkotók újragondolják a koldulás szabályozását, és próbáljanak egyensúlyt találni a közterületek védelme és a hajléktalanok jogainak biztosítása között. A jelenlegi helyzet és a vélemények eltérősége rávilágít arra, hogy a tematika nem csupán jogi kérdés, hanem mélyen gyökerező társadalmi probléma.
Az Alkotmánybíróság döntése várhatóan jelentős hatással lesz a jövőbeni joggyakorlatra, és megkérdőjelezi a jelenlegi koldulásra vonatkozó törvényi szabályozást, amely számos hajléktalan életét érinti.
Forrás: index.hu/belfold/2026/01/12/alkotmanybirosag-hajlektalan-koldulas-szabalysertes-belugyminiszter/
