Csütörtökön munkába áll az NVVH 30–40 fős nyomozói gárdája
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában méltatlannak nevezte az ellenzéki politikusok és Orbán Viktor ÁVH-s hasonlatait, hangsúlyozva, hogy a hivatal szigorú alkotmányos és jogállami garanciákkal működik az igazságszolgáltatás részeként.
Az elnök a dolgozók listázását az igazságszolgáltatás elleni fenyegetésnek tartja, és jelezte, hogy a nyomásgyakorlás súlyosbodása esetén megteszik a szükséges jogi lépéseket. Az első négy átvett kiemelt ügy kapcsán tisztázta, hogy a döntést a nyomozati elnökhelyettes hozta meg a tapasztalt ügyészek meglévő ügyismeretére támaszkodva, a gyors vádemelés érdekében.
Unger Anna visszautasította a korábbi kormánypárti politikusok és Orbán Viktor részéről elhangzó vádakat, amelyek az NVVH-t az ÁVH-hoz hasonlították. Hangsúlyozta: a hivatal alkotmányos alapokon, jogállami garanciák mellett jött létre, és méltatlannak tartja az összehasonlítást a történelem legrettegettebb szervével. Mint mondta, egy újonnan induló, abszolút jogállami alapokon álló hivatallal szemben ez tisztességtelen, és a hivatal minden hatáskörével és feladatával a magyar igazságszolgáltatási rendszer része.
Az elnök reagált a hivatal munkatársainak esetleges listázására is, amit burkolt fenyegetésként értékelt az igazságszolgáltatásban dolgozókkal szemben. Közvetlen jogi lépést egyelőre nem tettek, de leszögezte, hogy a dolgozóik védelmében a jövőben határozottan fel fognak lépni, ha a nyomásgyakorlás vagy a megfélemlítési kísérletek súlyosbodnak.
A hatóság által átvett első négy kiemelt eljárás – az Orbán Áron-féle vízumbiznisz, az óbudai korrupciós botrány, a Volánbusz-ügy és a Szuverenitásvédelmi Hivatal keretszerződései – kapcsán Unger Anna visszautasította azokat a kritikai hangokat, miszerint könnyű prédákra csaptak volna le. Kiemelte, hogy a döntéseket a nyomozati elnökhelyettes, Tasnádi Katalin hozta meg saját hatáskörben, az eljáró nyomozó ügyészek meglévő szakmai tudására és ügyismeretére támaszkodva.
A kiemelt négy üggyel kapcsolatban leszögezte: mind a négy a magyar politikai korrupció típusos ügye. Az interjúban szó esett a politikai korrupció elleni fellépésről és a gyorsaság fontosságáról is, amellyel kapcsolatban az elnök a társadalmi elvárások beváltását tartja elsődleges szempontnak. Rámutatott, hogy a stratégia lényege a rendszerszintű mintázatok feltárása és a hatékony vádemelés.
Az elnök elmondta, hogy a kezdeti adminisztratív és logisztikai nehézségek ellenére egy 30-40 fős, tapasztalt nyomozati gárda állt össze az eljárások megindítására, akik csütörtökön kezdik meg a munkát. A hiányzó elnökhelyettesi posztok betöltése után a nyilvános álláspályázatokat is meghirdetik, míg a nyomozati jogorvoslati osztály felállításával a belső garanciális jogköröket biztosítják.
A hivatal feladatkörével kapcsolatban tisztázta, hogy szigorúan a jogszabályi határok között maradnak, ezért például a közvéleményt foglalkoztató aranykonvoj-ügybe nem avatkoznak be, hiszen ott nem közhatalmi korrupciós cselekményről van szó. Unger Anna megerősítette, hogy a szervezet készen áll a rá nehezedő nyomás kezelésére, és céljuk, hogy a meglévő ügyekben már a jövő év első felében eljussanak a vádemelésig.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal közölte, hogy élve törvényi lehetőségével, négy kiemelt büntetőeljárást vont saját hatáskörébe a Központi Nyomozó Főügyészségtől, valamint a Nemzeti Nyomozó Irodától. A hatóság döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Az átvett ügyek között szerepel egy politikai kapcsolatokkal összefüggő, vízumokkal kapcsolatos befolyással üzérkedés, egy önkormányzati parkfenntartási és közétkeztetési megbízásokat érintő korrupciós gyanú, valamint egy állami beruházásokhoz kapcsolódó eljárás, amelyben felmerült, hogy egy volt miniszter közvetítőkön keresztül többmilliárd forintos jogtalan előnyhöz juthatott.
A negyedik eljárásban a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 és 2026 közötti, összesen mintegy 3,6 milliárd forint értékű kommunikációs és rendezvényszervezési keretszerződéseit vizsgálják hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az NVVH azt feltételezi, hogy a külső cégeknek kifizetett összegek indokolatlanok voltak, mivel a feladatokat a szervezet saját egységei is elláthatták volna, így a nyomozás arra keresi a választ, hogy a kiadások eredményezhettek-e magánvagyon-gyarapodást.
Unger Anna, a hivatal elnöke előre jelezte az eljárások átvételét, és az érintett hatóságokat a gyors és zökkenőmentes átadás-átvételre kérte.
