Legalább ötezer elsős bukott bele az iskolaérettségi rendszerbe
Az elmúlt években több ezer magyar kisgyerek már az iskolai pályafutása elején kudarcélménnyel indult. A 2020-ban bevezetett iskolaérettségi rendszer következményeként tömegek kerülhettek éretlenül az iskolapadba, majd egy év elteltével vissza is kellett térniük az óvodába. Egy civil szervezet, a Szülői Hang Közösség adatai szerint a számok egy rendszerszintű hibára utalnak, mivel legalább ötezerrel nőtt az évismétlések száma az első osztályban az új rendszer bevezetése óta.
A Szülői Hang Közösség jelentése a Népszava segítségével rávilágít, hogy az évismétlők számának növekedése szoros összefüggésben áll azzal, hogy a döntési jogkör kikerült az óvodákból és a családok kezéből, így az iskolaérettségi kérelmeket kizárólag az Oktatási Hivatal kezelheti. A szülőknek kell beszerezniük minden szükséges szakvéleményt és dokumentumot, így a végső döntést a hivatal hozza meg.
Ez a bürokratikus rendszer túlzottan adminisztratívnak bizonyult, és nem a gyerekek valós szükségleteire épít – emberi igények helyett inkább papírmunkával foglalkozik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a hatéves óvodások aránya a 2019/2020-as tanévben 63,7 százalék volt, míg a 2024/2025-ös tanévre ez 56 százalékra csökkent. Ez a tendencia azt mutatja, hogy egyre több gyermek kerül iskolába, függetlenül attól, hogy valóban iskolaérett-e.
A civil szervezet figyelmeztetett arra, hogy sok család könnyen kieshet a kérelmezési folyamatból, például információhiány vagy a szükséges szakvélemények időben való beszerzése miatt, így olyan gyerekek is iskolába kerülhetnek, akiknek valójában még az óvodában lenne a helyük.
Az évismétlők aránya az első osztályosok között 2021 és 2024 között 4-5 százalék körül mozgott, míg a 2022/2023-as tanévben 5,2 százalékra emelkedett. A Szülői Hang kiemeli, hogy ez a szám rendkívüli, hiszen a többi évfolyamon ez a mutató csak 0,7-1,9 százalék között ingadozik, ami azt jelenti, hogy az első osztályban négyszer-ötször gyakoribb az évismétlés.
A Szülői Hang szakértői hangsúlyozzák, hogy a problémák nem csupán az évismétlésre korlátozódnak. Úgy vélik, hogy sokkal több olyan gyermek lehet, aki, bár nem bukik meg, folyamatos nehézségekkel küzd, és már az iskolakezdés kezdetén is lemaradásban van. Ezzel párhuzamosan az Oktatási Hivatal adatai arra utalnak, hogy 2020 és 2025 között jelentősen nőtt a súlyos tanulási zavarokkal diagnosztizált gyerekek száma is.
Ebben a helyzetben a Szülői Hang kifejezi aggodalmát amiatt, hogy az óvodai jelzőrendszer meggyengült, amióta az óvodapedagógusok formálisan kikerültek a döntési folyamatból. A jövő kérdése, hogy miként lehetne a rendszert ösztönözni és módosítani, hogy a legnagyobb kihívásokkal küzdő gyermekeket támogathassák és segítsék a megfelelő utak megtalálásában.
