Kikapcsolták a jeladót? Mészáros Lőrincék „eltűnésének” rejtélye
Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea magángépe a nyilvános repüléskövető rendszerekről „eltűnt”, ami azonnal gyanút ébresztett: vajon kikapcsolták a jeladót? Varga G. Gábor légi közlekedési szakújságíró az Economxnak nyilatkozva azonban felhívta a figyelmet: a jelenség nem feltétlen jelent szabályszegést vagy rendkívüli eseményt. A repüléskövetés rendszerei, az adatmegosztás módja és a magángépek láthatósága sokkal bonyolultabb annál, minthogy pusztán annyit mondjunk: „a gép nem látszik a térképen”.
Mészáros Lőrinc üzletemberhez és feleségéhez, Várkonyi Andreához köthető OE-LOT lajstromjelű Bombardier Global 6500 repülőgép december 30-án, 2026-ban indult Budapest irányából Los Angelesbe, majd Honoluluba. Az utolsó információk szerint a gép helyi idő szerint kedden 9 órakor emelkedett a levegőbe, ám egy órával később már nyoma veszett a Csendes-óceán felett.
Varga G. Gábor hangsúlyozta, hogy a repüléskövető oldalak, mint például a Flightradar, a repülőgépek jeladóiból, más néven ADS-B jelekből nyerik az adatokat. Ezeket a jeleket a légiközlekedés szakemberei és amatőr adatvevők egy felhő alapú rendszerbe táplálják be, ami azt jelenti, hogy nem egy élő adatbázisról van szó, hanem inkább szűrt és késleltetett információkról.
A láthatatlanság művészete
A szakértő szerint, aki nem akar látszani a repüléskövető rendszereken, könnyen megteheti ezt. A magángépeket üzemeltető cégek jól tudják, hogyan tudják részlegesen vagy teljesen eltüntetni a repülési adatokat a nyilvános oldalakról. Ennek a megoldásnak a bevetése azonban csak különleges esetekben fordul elő, mivel az általában bonyolult szervezést és drága megoldásokat igényel.
Varga példaként említette, hogy amikor Nicolás Maduro venezuelai diktátort szállították az Egyesült Államokba, akkor a katonasági gép útvonala is korlátozottan volt látható a nyilvános repüléskövető oldalakon. Sem az útvonal, sem a kiindulási és célállomás, sem a repülőgép egyedi azonosítói nem voltak teljesen láthatóak. Ez mutatja, hogy a repüléskövető adatok elrejtésének nemcsak katonai okai lehetnek, hanem a megrendelők igényei is szerepet játszanak.
Varga G. Gábor beszélt arról is, hogy a transzponderek működése a légi jog és nemzetközi egyezmények szerint kötelező. A biztonságos légi közlekedés alapfeltételét jelentik. Bár létezhetnek kivételes helyzetek, amikor a jeladó kikapcsolása indokolt, ez rendkívül ritkán fordul elő.
A szakértő végül hangsúlyozta, hogy a jeladó kikapcsolása nem jelenti azt, hogy a repülőgép teljesen láthatatlanná válik, csupán csökkenti az adatok megosztásának mértékét. Ebből adódóan a repülés megfigyelése sokkal bonyolultabb, mint azt elsőre gondolnánk.
Az események fényében érdemes elgondolkodni a repülésbiztonság mértékén, a magángépekre vonatkozó szabályozásokról és az adatok átláthatóságáról.
Forrás: Economx
