Kiderült, mennyi pénzt akart Budapest a kormánytól, és miért nem kapta meg
A főváros eredetileg 144 milliárd forintot szeretett volna kialkudni a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, végül azonban be kellett érnie 120 milliárddal. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója most elárulta, hogyan jutottak el ehhez az összeghez.
A megállapodás ellenére Budapest pénzügyi nehézségei továbbra sem oldódtak meg: a likviditási hiány jelenleg 24 milliárd forint, miközben az év végi elszámolás és a jövő évi költségvetés is komoly kihívások elé állítja a városvezetést.
Bár a kormány és a főváros október elején történelmi jelentőségűnek nevezett megállapodást kötött Budapest pénzügyi helyzetének rendezéséről, a háttérben jóval nagyobb összeg forgott kockán. A főváros ugyanis 144 milliárd forintot szeretett volna kapni, ám a Pénzügyminisztérium 120 milliárdnál meghúzta a határt.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója részletesen ismertette, milyen számítások alapján alakult ki a főváros eredeti igénye. A főigazgató szerint Budapest régóta azt sérelmezi, hogy több pénzt fizet be szolidaritási hozzájárulásként a központi költségvetésbe, mint amennyit állami támogatásként a kötelező feladatainak ellátására visszakap.
A 2023 és 2026 közötti időszakra számított szolidaritási hozzájárulás összege 319,6 milliárd forint, miközben a kötelező feladatokra nyújtott állami támogatás 175,2 milliárd forint volt. A két összeg közötti különbség megközelítőleg 144 milliárd forint, amelyet a főváros szeretett volna visszakapni.
Kiss Ambrus elismerte, hogy ezzel az összeggel lettek volna a legelégedettebbek, a minisztérium azonban nem volt hajlandó 120 milliárd forint fölé menni. „El kellett fogadnunk” – fogalmazott a főigazgató.
Hiába a 120 milliárd, továbbra is pénzhiánnyal küzd Budapest
A megállapodás értelmében a főváros egyszeri, 120 milliárd forintos állami támogatásban részesül, cserébe azonban lezárja a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereit, és lemond az azokban megfogalmazott követeléseiről.
Kiss Ambrus szerint ugyanakkor korántsem biztos, hogy a főváros jobban járt volna a pereskedés folytatásával. A 2023-as évre vonatkozó, már megnyert per után sem kapta vissza a pénzt Budapest, ehhez újabb kártérítési eljárásra lenne szükség. Más perek még folyamatban vannak, illetve el sem indultak, így a főigazgató szerint akár 2028-ig is elhúzódhatott volna a pénz visszaszerzése.
A támogatás felhasználása ráadásul korlátozott: az összeget elsősorban a fővárosi önkormányzat, intézményei és vállalatai költségvetési tartozásainak rendezésére fordíthatják. Vagyis a 120 milliárd forint nem jelent szabadon elkölthető többletforrást Budapest számára.
A pénzügyi helyzet továbbra is feszült. Karácsony Gergely főpolgármester korábban arról beszélt, hogy a főváros pénzforgalmi kimutatásai alapján mintegy 30 milliárd forint hiányzik az idei év lezárásához. A jelenlegi likviditási hiány 24 milliárd forint, amelynek jelentős része a közlekedési társaságoknál jelentkezik.
Az év végéig ugyanakkor még mintegy 17 milliárd forint iparűzési adóbevételt várnak, emellett állami támogatások is érkezhetnek. Kiss Ambrus bízik abban, hogy december végéig sikerül ledolgozni a hiányt.
A jövő év sem ígérkezik könnyebbnek
A főváros pénzügyi mozgásterét tovább szűkítheti, hogy a kormánnyal kötött megállapodás értelmében 2027-ben 20 milliárd forintot kell megtakarítania a működési kiadásain. Egyelőre azonban nem lehet pontosan megmondani, hogyan teljesítik ezt a vállalást.
Kiss Ambrus szerint a jövő évi költségvetés összeállításához több alapvető adat is hiányzik, így például az állami normatívák és a szolidaritási hozzájárulás pontos összege.
A megállapodás részeként a kormány költségvetési felügyelőt is küld a fővároshoz. A főigazgató szerint ez nem jelenti Budapest pénzügyi önállóságának elvesztését, a felügyelő ugyanis elsősorban a gazdálkodás ellenőrzését és a kockázatok jelzését végzi majd, közvetlen döntési jogkör nélkül. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, meddig marad a fővárosnál.
A kormány és Budapest megállapodása a pénzügyi kérdéseken túl a közösségi közlekedés átalakítására, a parkolási rendszer egységesítésére és több nagyvárosi fejlesztésre is kiterjed. A most nyilvánosságra került számok azonban arra világítanak rá, hogy a főváros pénzügyi egyensúlyának tartós helyreállítása továbbra is nyitott kérdés.
